2. Évad: 3. Rész

                                                        Harry Styles 

 Annyira elegem van már, hogy mindig úgy kell ugráljak ahogy Dave mondja..Most tölthettem volna egy kis időt Louisal, de az utolsó napomat se szánhatom arra, kit szeretek! Kegyetlen!

- Harry.Van valami baj?- húzta fel magát ülésbe az ágyon, gyönyörű kék szemei engem pásztáztak. Ha olyan helyzetben lennék, amilyenben nem vagyok, játszottam volna kicsit az agyával, perverzebb oldalamat mutatva neki.. De ez nem éppen az a pillanat.

- Nem, de én megyek..Dave írt, hogy a reptéren kell legyek..

- És ez nem baj..?- kérdezett vissza, csalódással szemeiben..Rosszul fogalmaztam, de már úgyis mindegy..

 Közelebb léptem és leültem mellé. A földet figyelgette, arcát a beszökő nap világította meg..Nem akarom őt itt hagyni! 

- Louis..- sóhajtottam, egyik tenyerem térdére téve, ő pedig rám nézett. Szemei könnyesek voltak, jól tudtam, hogy ez a búcsú utolsó pillanata, mert nekem innen haza kell mennem és ő nem láthatja a pisztolyokat és hasonló dolgokat amiket elrakok.. Csak jobban megijedne és talán félne is utána tőlem.- Ne sírj, kérlek! Két hónap, nem két év..kibírjuk! Utána pedig minden rendben lesz!

 Nemlegesen rázogatta fejét miközben arcomat nézte. Látszott rajta, hogy feszült. Ő sem akarja ezt, tudom, hogy ő szeret a legjobban. 

- Mi..Mi az, hogy minden rendben lesz? Szerinted a munkád, ami valójában gyilkolás, nem fog minden boldog percünkbe belerondítani? Harry..Ahj..Csak annyit tegyél meg, hogy nem mész el! Maradj itt velem, elintézzük, hogy a húgodat ne bántsák és utána megkérjük, hogy pakoljon hozzánk..- ajánlotta fel sírva..

- Dave egy akaratos köcsög..Ez nem menne..Louis, mennem kell, értsd meg!

- Jajj!- ugrott fel idegesen mellőlem majd megállt előttem..- Ha szeretnél, nem mennél el! Itt lennél velem, s megpróbálnád azt, amit mondok! De nem szeretsz, akkor csak kihasználtál! Soha sem szerettél igazán, azért tudsz így itt hagyni! Megkérdem "Van valami baj?" te meg rávágod hogy "nem".. Ha ez neked nem okoz bajt vagy esetleg annak a kis szívecskédnek fájdalmat, az elég szomorú..- idegeskedett.. Annyira rossz volt ezeket a mondatokat hallgatni.. Én nem szeretem? Ha nem szeretném, akkor ezelőtt húsz perccel nem mondtam volna neki.- Mondjuk, egy bérgyilkostól mit is várok..- Hangja elcsuklásával, hátat fordított és kiment..Épp kikötött a hajó így kitudott menni..- Szaladj Dave-hez.. Szopd le, vissza se gyere! Nem érdekelsz!.

  Kifele sétáltam a reptérre, a bőröndöt húzva magam után.. Louis mondatai jártak az eszemben.. Azt hiszi, hogy nem szeretem, hogy soha sem szerettem.. Aztán a fejemhez vágja a munkám..Pedig nagyon jól tudja, hogy nem szeretem csinálni és már elmeséltem neki, hogy miért kellett ilyenbe belefolynom.. S utána bevágja, hogy vissza se jöjjek meg hogy nem érdeklem.. Azt hiszi akarok valamit Davetől? Sohasem hallottam még, ennyire trágárul beszélni.."Szopd le!" - hát ez nagyon nem Louisra vall, de most rá emlékeztet..Annyira nem így képzeltem el, az utolsó együtt töltött perceket..Lehet, hogy már ha visszajövök, mással lesz azért amiért elmentem..? Istenem..De ha szeret, akkor nem lesz képes mással lenni, mást ölelni, mást csókolni, másnak mondani, hogy "szeretlek!"..Kifog tartani..!(?) A reptér egyik legeldugottabb kis sarkába kellett mennem, mindig ezen a helyen találkozunk, ha utazunk valamerre.. Már távolról láttam Dave és Brad széles mosolyát.. Én sajnos nem tudtam mosolyogni..Hogy is tudnék, mikor most kaptam néhány nem kért mondatot Louistól és ott kellett hagyni őt? Dve és Brad elé lépve, nyújtottam a kezem egy kézfogásra, mire gúnyosan felnevetett és a kabátja alá nyúlt..Mh...Mennyire jó lenne, ha Louis nyúlt volna így az én kabátom alá ölelkezés közben..Már most hiányzik..
- Styles..! Ég veled!- vigyorgott, majd egy erős fájdalmat éreztem oldalamban s onnantól sötét minden..

2. Évad: 2. Rész

     Sziasztok!
Visszatértem, mely remélem, hogy nektek csak öröm.
Viszont sajnálva veszem észre, hogy csökkent az olvasók létszáma,
illetve vissza jelzés is kevéske jön.. Sebaj! Majd hátha visszatérnek a régi olvasok! Nem nagy durranás ez a rész, de a következő ebből a részből fog kiindulni.. Nem rövid, remélem ez is csak jó nektek!
A design még nincs kész, mert lassú a gépem, de rajta vagyok az ügyön.
  Jó olvasást!                              

                             

                                       Harry Styles 

  Egy nagy hajót béreltem ki magamnak és Louisnak. Nem vagyok az a romantikus fajta srác, talán nem is leszek soha! De ezt a dolgot nem is a romantika miatt tettem, pedig tudom, hogy Louis elég régimódi is tud lenni és vágyik rá. Semmi kétség nem fér bele, ő a legszebb dolog az életemben, most mégis fájdalmat kell majd neki okozzak. Még néhány órája volt, mikor megígértem neki, hogy nem hagyom el soha. Viszont még ő aludt, nekem jött egy SMS miszerint Dave és Brad nem nyugszik. Fenyegetőztek Louis életével, mi már elég volt ahhoz, hogy teljesítsek nekik, de még ez sem volt minden! Leírták, hogy ha nem teszem azt, amit ők kívánnak, húgom élete is bánhatja. 

   Én nem is voltam vele tisztában, hogy él még a húgom.. Londonban és kisebb falvakban is az én nevem cseng, miszerint meggyilkoltam szüleim és húgom, de ez nem így zajlott. Szüleimet teljes szívből szerettem, de olyan tizenhat éves koromra, köddé váltak. Onnantól se a szüleimről, se a  húgomról nem tájékoztatott senki.. Már abban sem voltam biztos, hogy élnek, de ezek szerint mégis! 

    Brad a legmocskosabb az egészben, hisz ő jó barátja volt Louisnak, mégis hátat fordít neki, s belemegy a piszkos játszmába. Az ajánlat az, hogy én itt hagyom Londont és elmegyek velük Bradfordba, magára hagyva itt a nagyvilágban Louist. Bradfordba is csúnya ügyeket kell menni elintézni, magyarán mondva; Gyilkolni, fenyegetőzni, pénzt beszedni. Szívem szerint, nem mennék sehova, elegem van már a gyilkolásból és az összes ilyesmiből, de itt Louis és a húgom élete a tét! Két olyan ember élete, kit szeretek és nem akarok soha többé elveszíteni. Most, ha minden jól megy, akkor van rá esély, hogy találkozzak a szüleimmel és húgommal..

- Ez csoda szép, Harry!- nézett körbe a hajón Louis. Valóban tetszett neki, látszott az arcán. Annyira jó dolog benne az, hogy minden kis apróságnak is tud örülni..Pedig neki mindenből a legjobb járna..

- Tetszik?- kérdeztem vissza feleslegesen, majd átkaroltam és jó szorosan magamhoz húztam. Érezni akartam utoljára a csókját, az érintését, az illatát..Nem akarom itt hagyni. 

- Nagyon..- fúrta fejét mellkasomba, láttam, hogy mosolyog. Elmosolyodtam gyerekes kis tettén és hajába pusziltam. - Olyan jó, hogy örökre itt vagy nekem..- szemeimbe nézett, majd meghasadt a szívem.."Örökre itt vagy"- ha tudná, hogy holnap reggel mennem kell, akkor nem így gondolná. Holnap reggel, mindennek vége.. Legalábbis egy darabig, igen! Egy vagy esetleg két hónap, de nekem biztos vagyok benne, hogy egy örökké valóság lesz!

- Mhh.. Örökre..Bárcsak az "örökre" szó, nem csak egy napot jelentene..- gondolkodtam el hangosan, a földet pásztázva. Louisra néztem, ki összeráncolt szemöldökkel figyelt engem.

- Most nem értem..

- Louis..! Holnap itt kell hagyjalak..- ráztam a fejem, általában ezt teszem, ha ideges vagyok. Louis még mindig értetlenül nézett felfelé rám, gyönyörű kék szemei csalódással és kíváncsisággal voltak tele..- Dave újra felbukkant és a te életeddel fenyegetőzik..Mennem kell vele Bradfordba..- simítottam végig hátán.- Muszáj lesz, mert tudod milyen! Mindenre képes! Nem fogom hagyni, hogy keze ügyébe vegyen téged! Abba belehalnék! Maximum két hónapig távol leszel tőlem, de utána minden rendbe jön..

- Miket beszélsz, te? Mh? Szerinted, az normális, ha megint elengedlek? Elmész gyilkolni, hisz csakis ezért hívhat, én pedig üljek itthon és várjalak ki? Az ötvenes években vagyunk, hol a nők kivárták a haza érkező katona szerelmüket?! Felejtsd el! Nem fogok ilyenbe bele menni..Vagy megyek veled, vagy maradsz és tesznek amit tenni akarnak.. Feldobjuk őket a rendőrségnél és békén hagynak! 

- Ha feldobjuk őket, magukkal rántanak engem is és sittre kerülök. - néztem kék szemeibe. 

- Akkor vigyél magaddal!- suttogta nyakamba, vékony hangja finoman csengett vissza..

- De nem lehet! Dave-el kell lennem egy házban és félek, hogy..megpocsékolna..

- Ahj, Harry! - húzódott el tőlem, majd mászkálni kezdett a hajon. Csípőre vágta a kezét, rágta a száját..- Akkor meg ne menj!!

- Louis! Már meséltem a családomról.. És úgy néz ki, él a húgom.. Az ő élete is veszélyben van..

  Egy pillanatra megállt s rám nézett. Még mindig az ideg jelképezte őt, de láttam rajta, hogy megértett engem. Felfogta, hogy ez lesz a helyes. Egyénként is, én hiszem, hogy van olyan erős a szerelmünk, hogy kibírjuk ezt az időt egymás nélkül. Közelebb sétált majd átölelt..Magamba szívtam illatát, hogy soha se feledjem el. Homlokára pusziltam, nekem is nehéz lesz.. De nincs más választás. 

- Nem akarom..Nem akarom, hogy elmenj..- kezdett el sírni, felnézett rám így szemeivel kerültem szembe.. Csillogó kék szempár.. Könnyek hullottak folyamatosan belőlük, fájt őt így látni..Szívem kétszer gyorsabban vert, de ezt ő nem láthatta..

- Figyelj, Louis.!- súgtam fülébe, késztetve arra, hogy újra rám nézzen. - Kibírjuk., És minden egyes nap hívlak majd..- lepusziltam a könnyeket arcáról, majd lágyan ajkaira csókoltam. Apró kis puszikat hintettem pici szájára, majd végig nyaltam alsó ajkát és elhúzódtam tőle.- Szeretlek, nagyon!- gyönyörű szemeibe újra könnyek gyűltek, szorosabbra vette ölelésünk, majd mellkasomba bújva szipogott. Ennél hitelesebben nem is mondhattam volna, hisz ez szívből jött. Mindig is szívből jött, de soha sem voltam képes úgy kimondani, hogy az teljesen hiteles legyen..Most sikerült!

- Én is téged..- nézett fel rám ismét, szemeiben a könnyek csillogtak. Lehajoltam s megint megcsókoltam. Bejutásért könyörgött nyelve, azonnal megadtam neki. Vándorló útja nyelvének kezdetét vette a számban, nekem pedig kezem a testén. 

 Fenekébe csíptem, mire elhúzódott tőlem, majd egy mosoly kíséretével a nyakam köré fonta karjait ezt kihasználva, felkaptam az ölembe és bevittem a hajó egyetlen szobájába. Tudom, nem ez a legalkalmasabb helyzet erre, de ki akarom használni ezt a maradék kis időt. Végül is két hónapig nem fogom látni, nekem ez így is, úgyis kín lesz nélküle..

 - Harry..- suttogta, mikor letettem az ágyra.. Hajamba túrtam, nem tudtam mit szeretne. 

- Csörög a telefonod..- mosolyogta édesen, legszívesebben neki estem volna és végig csókolgattam volna egész testét.. 

- Még jó füled van, kicsi nyuszim..- vigyorogtam rá kajánul, mire ő kissé elbizakodva vont vállat. 

 Zsebembe nyúltam, majd kivettem belőle a telefont..Nem hívást, hanem SMS-t kaptam..

"Harry! Egy fél órán belül, legyél a reptéren! Húz az idő, siess!                               Remélem, jól döntöttél! A reptéren találkozunk, STYLES!                                                                                 Üdv: Dave"  

   Elolvastam az üzenetet és  vissza dugtam a zsebembe a telefont..Biztos vagyok benne, hogy valami nem úgy megy, ahogy kellene.. Dave nem a semmiségért hív most a reptérre, van valami a háttérben..Érzem..! 

2. Évad/1.

                                                 Louis Tomlinson

  

Fura egy álmom volt az éjszaka..Igazából, kevés dologra emlékszem, csak az maradt meg bennem, hogy Harry egy másik nembeli emberrel volt...A lánynak szőke haja, fekete tűsarkúja volt és Harryvel egymagasságú. Irigyeltem, amiért nem kellett lábujjhegyre állnia egy csókért, viszont fájt, hogy megcsókolta. Én a fa mögül észre vettem őket, s odasétáltam eléjük, hogy megzavarhassam enyelgésüket, de nem jártam sikerrel. Harry rám nézett, majd a újra megcsókolta a lányt..Nagy szemekkel néztem őket, a sós könnyek előtörtek a szemeimben, megszólalni se tudtam, csak a fájdalmat éreztem amit ez a látvány okozott..    

- Most miért nyavalyogsz?- húzta fel gúnyosan Harry a szemöldökét, ekkor már engem nézett, de ez nem az a nézés volt amit én szeretek...Nem tudtam válaszolni, inkább hagytam a könnyeket tovább szaporítani. - Nem érdekelsz, minek jöttél utánam? Ő az akit szeretek.. Húzzál innen! Egy ringyó vagy! Nem is értem, hogy lehettem veled! Tiszta törpe, ronda kis lelkizős pöcs vagy! Takarodjál el!- mosolygott ugyan, de nem jószívűen.. Ez a mosoly csak azt takarta, hogy mennyire utál.. Csak gúnyolódott rajtam.  - Louis..- éreztem meg arcomon puha kezét..Rúgkapálni kezdtem lábaimmal, oly hevesen, hogy nem sok híján lerúgtam magam mellől Harryt.- Louis.. Nyugi! Miért sírsz? Mi a baj?- aggodalmaskodott, ekkor jöttem rá, hogy végre felébredtem és vége az idétlen álomnak. Megtöröltem könnyes szemeim és a mellettem fekvő Harryre néztem, ki ijedten nézete arcom. - Mi a baj, kicsim?

- H..Harry..- szipogtam.. 

- Mondd..!

- Ígérd meg, hogy soha sem fogsz elhagyni!- néztem smaragd zöld szemeibe, melyek félelemmel és csillogással volt megtöltve. Elmosolyodott és közelebb hajolt. 

- Ígérem..- puszilt homlokomra én pedig gyengéden végigsimítottam karján..- Öltözz fel gyorsan, addig csinálok reggelit! Utána pedig szerintem, megyünk hajókázni..- mosolyogta büszkén.. Hajókázni..Még sohasem ültem hajón..

- Okés!- bólintottam..- Na, akkor sicc! Csináld a reggelit! Nem akarok éhen halni!- vigyorogtam, s eltoltam magamtól. 

- Nyugi nem fogsz!- csókolt ajkaimra s felállt az ágyról. Egy alsónemű volt csupán rajta, ami szenzációsan állt neki, de nem kémlelhettem benne túl sokáig mert kilépett az ajtón..

     Lelöktem magamról a puha, zöld színű takarót és a szekrényhez léptem.. Minden nadrágom színes szinte.. Kék, zöld, piros, barna és fekete.. Meg talán két fehér. A fekete nadrágomnál maradtam és egy fehér pólónál.. Erre még felvettem egy fekete cipzáros pulcsit és felhúztam a szintén fekete Vans cipőmet.. Beálltam a tükörbe és végignéztem magamon..Mintha gyászolnék valamit, vagy valakit! Nem baj, jól áll a fekete..

  Hajammal nem foglalatoskodtam, leszaladtam a konyhába, hol már finom illatok szálldogáltak.. Harry a konyha mester..! Na nem! Ő borzasztóan rossz a konyhában..

- Mit készítesz?- ültem le az asztal melletti székre. Harry rám nézett, végig mért majd mosolyogva közelebb lépett.

- Hagymás tojást és gyümölcsös teát..- hajolt le, s lopott tőlem egy csókot. Körbefogta arcom, s hosszadalmassá tette csókunkat, mit egyáltalán nem bántam. Végig futtattam kezemet oldalán, mire Harry az ölembe ült. Még ilyen sem volt, általában én ülök az ölébe.  Átöleltem derekát és újra megcsókoltam..

- Harry..- húzódtam el tőle.- a tojás.. Nem kéne figyelned?

- Lezártam..- mosolygott majd arcomra puszilt s felállt. Megtálalt majd leült mellém.- jó étvágyat, kicsi nyuszim!

31.Rész

                                                Louis Tomlinson 

        Mindennél jobb érzés úgy kelni, hogy Harry forrón ölel ez által hozzám simul. Mozdulni, nem mertem, mert éreztem szuszogását, nem akartam felkelteni. Hasamon pihentető kezére tettem az én tenyerem majd jólesően végighúztam rajta. Kár, hogy nem láthattam arcát mivel háttal voltam neki, de így is éreztem szeretetét..pedig aludt.
- Fent vagy, cica?- hallottam meg rekedtes, mély hangját. Testemet jól esően rázta ki a hideg, mikor lábát átdobta rajtam. Mosolyra húztam ajkaim, majd egy mozdulattal szembe fordultam vele. Smaragd zöld szemei elsőnek az én íriszeimbe néztek, majd letévettek ajkaimra aztán a takaratlan felső testemre. Ijedten vettem észre, hogy még ennél is lejjebb tévedt. Lenéztem, észleltem, hogy a takaró a földön hever így látszódik, hogy mind kettőnkön csupán egy alsónadrág van..Végül is, megvolt az első alkalom, mi az igazat megmondva borzasztó jó volt, tetszik a tudat, hogy Harry nézte az én kényelmemet is így átvállalta a fájdalmat..
-- Éhes vagyok..- fújtam ki a levegőt, örültem, hogy végre megtudtam szólalni. Harry elmosolyodva, átdobtam rajtam a kezét is így derekamat ölelte.
- Én is..- közeledtek ajkai, oly sürgetően.- Csak én most rád vagyok éhes, sütikém..- a megszólítások még mindig szokatlanok és túlságosan is zavarba tudnak hozni, fáj, hogy nem tudok magamnak parancsolni és mindig elpirulok, így megadom magamat Harrynek.
    Kezével egyre lejjebb haladt, majd megállt hátsó felemnél és egy gyorsabb mozdulattal az anyag alá nyúlt majd rásimította tenyerét fenekemre, én pedig éreztem, hogy nem sokáig maradok még nyugodt állapotban. Egyre közelebb húzódott hozzám, mellkasunk már egybeért, de neki ez nem volt a megfelelő pozicíó. Összedörzsölte férfiasságainkat mire egy halk nyögés szakadt fel torkomból. Nyögésemre, lehunyta szemeit és belecsípett fenekembe. Egyik kezemmel göndör fürtjei közé túrtam aztán hátrább húztam hajától fogva fejét, ezzel ellenezve azt, amit csinál.
- Mi a baj?- kérdeztem ártatlan tekintettel miközben keze bejárta fenekem.
- Menjünk reggelizni..!- parancsoltam, mire újra bepróbálkozott egy csókkal, de nem adtam meg neki magam.- Harry!! Nem jössz, esküszöm soha többet nem érek hozzád!
- Kis zsaroló..- szállt ki az ágyból egy grimasszal arcán majd lesétáltunk a konyhába.
   Liam a kanapén iszogatta a kávéját, ami nem lepett meg hisz Liamről csak azt tudom kinézni, hogy nyugodt ember. Ezzel ellentétben Zayn és Niall..hát, nem is tudom, hogy fogalmazzak..érdekesek. Zayn a konyhapultnak nyomta nyomta Niallt és úgy falták egymást, vándorló kezekkel. Niall keze Zayn nyaka köré volt fonódva, ez még nem is volt olyan nagy szám. Viszont Zayn az már Niall alsójában kutatott.

   Figyelmen kívül hagytuk a fiúkat és a szobában megreggeliztünk majd filmet néztünk. Mindketten elaludtunk, imádtam úgy aludni, hogy közben Hazza ölel.
   Semmi gondunk nem volt továbbá, mivel a rossz munkája már feloszlott így a gyorsétteremben fog velem dolgozni. Anyáékkal egy-két nap elteltével kibékültem, elfogadták, hogy a saját nememhez vonzódom és szeretem Harryt.. Tudom, hogy mindig lesznek akadályok az életemben, de azok már csak dombok lesznek a síkságon hisz már nagyobb baj nem lehet...

                                        VÉGE A BLOGNAK, TUDOM HIRTELEN, NE ÖLJETEK MEG EZÉRT, DE NEM BÍRTAM TOVÁBB ÍRNI! I'm sorry....

Segítséget kérek!

 Sziasztok! A húgom belekezdett egy Nialles  blogba és gondoltam, megosztom veletek..: http://sweetieboy00.blogspot.hu/2014/06/prologus.html Niall-os <-----
   Én is belekezdtem egy Harrys-be és számítok néhány itteni olvasóra is.. Sokat jelentene már most az elején a véleményetek, mert egy tök jó sztorit találtam ki és  szükségem van az olvasókra. Kérlek titeket, nézzetek be hozzám: http://eu16elete.blogspot.hu/2014/06/1-resz.html Prológust nem írtam, ne is keressétek, viszont az első rész fent van és már a második is készül.. FONTOS LENNE, HOGY BENÉZZ! Ne haragudjatok, hogy nem résszel jelentkeztem, de a héten (szerintem) nem is lesz rész..most majdnem egyszerre hoztam kettőt.. Szóval ha van egy kis időd nézz be a másik blogomba, nagyon de nagyon szükségem van az olvasókra..

30.Rész

            Hali! Hosszabb lett ez a rész is, nem igazán tudom mit mondjak róla, szóval nem részletezem.. Húgom, próbál utánozni, így ő is belekezdett egy blogba..Büszke vagyok rá, mert egész ügyes gondolatai vannak. Akit érdekel, annak itt van: http://sweetieboy00.blogspot.hu/2014/06/prologus.html Csak a prológus van még fent, de azt várja, hogy legyenek olvasók..Egyébként a blog Nialles, elég ritka sztorival..A prológusban nagyon röviden van minden, tehát akinek van kedve az nézzen be..:)
Jó olvasást!                

                                                           Harry Styles 

   

 Miután megérkeztünk Liammel a barlanghoz, hol Davel szoktunk találkozni, megbeszéltük, hogy a gyilkolásba nem megyünk bele, akármennyit is fizetne Dave.
  Besétáltunk a barlang féleségbe, hol egy nagy faasztal és sarokülő foglalt helyet, melyen Dave és Brad ült. Már a látványra a hányinger kerülgetett, aztán felmerült bennem az egész amit tettek velem a múltkor..undorítóak. Mikor megláttak minket, min a kettőjük arcára mosoly ült, undorító mosoly..
- Csak hogy megérkeztetek..- vigyorgott Dave, leginkább engem nézve.- Gyere csak ide, Harry..- mutatott kezével, megforgattam szemeim majd nagy lépteimmel elé sétáltam. Megnyalta alsó ajkát majd két kezét csípőmre simította, mire hátra léptem így érintése nem ért tovább. Idegesen összeráncolta homlokát, majd felkuncogott, nem tudom min. Brad még mindig hülyén mosolygott. Liamre néztem , ki kikerekedett szemekkel figyelte az eseményeket.
- Mondd már mit, mit akarsz!- flegmán beszéltem bár nem is érdemelt mást ez a két dög.
- Téged..- nevetett Dave, mondata meglepett. Azonnal eszembe jutott Louis, ki most elképzelésem szerint a villában van és csak az járhat a fejében, hogy vajon valami bajom esett e..
- Felejtsd el!- intettem neki egy aféle  "csát" és hátat fordítva neki elindultam Liamhez, kinek egy halvány mosoly kúszott szájára mikor látta, hogy kezemmel mutatom "Dave dilis"..
- Csak egy alakalom, Styles..- szólt utánam Dave, mire felnevettem mert már nevetséges volt ez az egész dolog.
- Még annyira se kellesz..És..Tudod mit? Kiszállok ebből az egészből! Nem dolgozom többé neked, szarok most már rád! Csáá!!- nem nézve felé, újra intettem neki, majd már sokkal jobb kedvvel ültem be az autóba. Nem szólt semmit se Dave, de tudom, hogy ennek még lesz következménye, viszont egyáltalán nem érdekelt. Örültem, hogy végre vége, nézek majd egy új munkahelyet és kész! Nekem csak az a fontos, hogy Louis boldog legyen, úgy, hogy feltudjon vállalni..Ne bántsa a munkám, mert neki a legjobb jár.
   Liam beült hozzám, büszke volt rám..Elindultunk haza, az egész utat végig nevettük, jó kedvünk miatt.

       A villába beérve Liammel ketté váltak útjaink. Nem tudom ő hova mehetett, de különösebben nem is nagyon érdekelt. Én az első emeleten ledobtam cipőmet majd benyitottam a szobába ahová Louist is beparancsoltam. Az ágy szélén ült, ölébe tartva kezeit és közben azokat piszkálta. Gondolkodhatott, mikor meglátott szemei felcsillantak és egy alig észrevehető mosolyra húzta édes ajkait. Lassan mellé sétáltam, majd lehajoltam és homlokára nyomtam egy puszit. Kék szemei végig mértek míg leültem mellé. Combunk súrolta egymásét, de ez ne zavart. Egyik tenyerem combjára simítottam, mire rám nézett. Láttam rajta, hogy megakar csókolni, de nem meri, így egy biztató mosollyal jeleztem neki, hogy nyugodtan, viszont nem tett semmit. Még mindig zavarban van mellettem, minden egyes tette miatt cékla vörös lesz. Már ezt nagyon jól megfigyeltem.
- Kiszálltam ebből a munkából..- mondatomra kérdően nézett rám, mire csak meghúztam a vállam ő pedig ennyivel megelégedett, bár láttam rajta, hogy számtalan kérdése van még.- Fürdesz velem?
- N..Nem..- mondta ki második próbálkozására, valahogy sejtettem, hogy elsőnek ezt fogja mondani, de úgyis az lesz amit én akarok. Ráveszem, akármibe is kerül. Tenyeremet egyre feljebb csúsztattam, fel a férfiasságáig. Csigalassúsággal takarásban lévő nemi szervére vezettem kezem, dudora nőni kezdett. Rámarkoltam, oly erősen, hogy fájdalmába felnyögött. Újra rámarkoltam, figyeltem arcát, láttam, hogy élvezi amit teszek, így hirtelen levettem kezemet róla és már hozzá sem értem. Nyakához bújtam, majd apró puszikat leheltem rá. Felsóhajtott tetteimre aztán hajamba túrt, imádtam mikor ezt csinálja.
- Akkor jössz?- kérdeztem újra, mire nemlegesen megrázta a fejét. Egy helyen megszívtam bőrét mire megint felnyögött én pedig újra próbálkoztam.- Akkor jössz?
- H..Harry...- sóhajtottam nevem, mikor nem csak ajkaimmal, hanem kezemmel is kényeztettem. Férfiasságát masszíroztam, mi egy kicsit nehézkes volt a ruhaanyagok miatt. - Hadd..hadd abba...
  Erősen rámarkoltam férfiasságára, mire meghúzta a hajam , mosoly került ajkaimra, tudtam, hogy mitől fél..még mindig..
- Louis..esküszöm nem csinálok semmi rosszat..- váltam el nyakától és kezemet is levettem róla, így az összes eddigi tevékenységemet megszüntettem és el húztam tőle fejem, keze már nem volt göndör fürtjeim között.
- Legyen..- adta be a derekát, büszkeség járta át egész testem, boldog voltam.
  Felálltam mellőle elővettem egy alsónadrágot, magamnak majd egyet neki is és intettem, hogy jöjjön. Besétáltam a fürdőszobába Louis pedig szorosan jött utánam. A villában hat fürdőszoba van, ez a legjobb közülük.. Szerelmem figyelte a bent lévő tárgyakat, bútorokat..látszott rajta, még ilyen fürdőbe nem járt, mondjuk sok ember van még így..
- Hogy szeretnéd?- kérdeztem, mivel több lehetőség is volt, közben levetkeztem..ő sem értette mire gondoltam, látszott az arcán.- Zuhanyban, kádban, pezsgőfürdő? - meglepődve nézett, mikor kimondtam, hogy "pezsgőfürdő", de végül csak annyit mondott, hogy "zuhany", bólintottam, láttam, hogy zavarban van, már megint, de én ezt még fokozni akartam.
- Öltözz, cica!- mosolyogtam, miközben levettem magamról a fehér pólót. Szerelmem pólója szegélyéért nyúlt, de én megszólaltam, így abbahagyta munkálatát.- Öltöztesselek le, falatkám?- léptem elé, direkt használtam ezeket a szavakat, zavarba akartam hozni..mondjuk, ez már megvolt, de azt akartam, hogy lángoljon. Megfogtam pólója szegélyét és lehúztam róla a ruhadarabot. Végignéztem felsőtestén, kénytelen voltam beharapni alsó ajkam, olyan csodálatos.. Két tenyerem végig húztam mellkasán majd hasán aztán játékosan rácsaptam. Felkuncogott, én pedig kigomboltam farmernadrágját ő ezt már magától is lehúzta magáról. Arrább rúgtam az előttünk lévő két ruhadarabot, így már a sarokban hevertek. Boxere szélébe akasztottam egyik ujjam, majd meghúztam aztán elengedtem, hogy csípje meg bőrét. - Vedd le, cica!- mosolyogtam, majd megfordultam és beállítottam a vizet. Beálltam a kabinba és magamra irányítottam a langyos vizet. A kint álló Louisra néztem, ki engem nézett.
- Gyere,félőském..
- Nem vagyok félős..- motyogta durcásan, miközben belépett hozzám.
      Megfürödtünk, majd lefeküdtünk aludni. Átöleltem szerelmem, minden testrészünk érintkezett, úgy ahogy én szeretem. Ölelő karom, derekán feküdt, tenyerem pedig hasán pihent. Megfogta kezem, majd összekulcsolta.
- Jó éjszakát, durcásom..- Pusziltam arcára majd hagytam, hogy mindketten nyugovóra térve elaludjunk. 

29.Rész

     Hali! 

Itt a rész, Niall szemszögéből mert ez egy kis Ziall..Nem +18, sajnálom..De így is Ziall.. 

Próbáltam nem túl nyálast, de durvaságnak még az ő helyzetükben nincs itt az ideje..

Remélem tetszeni fog, mindenkinek..(kevés az esélye xdd) 

Jó olvasást, drágáim! 

Jah, és kommentelni ér!!!

                      

                                                Niall Horan 

   

Érezhető volt a vízben, ahogy Harry és újabb kuncsaftja Louis, kiszállak a medencéből, de igazság szerint nem érdekelt mert sokkal jobban lefoglalt az, amit Zayn csinált. Egyik keze csípőmet szorongatta, másikkal pedig felemelte az egyik karom és a medence oldalának szorította azt is, a fejem fölött, ezzel a tettével akadályozta meg, hogy kitudjak szabadulni a kezei közül..mondjuk, én nem is akartam, de fő a biztonság! Ajkai érintkeztek az enyémekkel, nyelve pedig vadul turkált a számban. Éreztem, ahogy egyre jobban nekem nyomja magát, ezáltal mellkasunk és dudorunk érintkezett. Borzongás járta át egész testem, nem gondoltam semmire mert Zayn hatása alatt voltam. Már nagyon régóta erre a pillanatra vártam. Egy féléve feküdtünk le és azt mondta megbánta, neki nem számított semmit. Azóta hozzám sem ért, csak úgy, mint egy barát és végre érezhettem azt, hogy ő is akar engem..boldog voltam, legszívesebben ajkaira kuncogtam volna,  de nem tehettem mert akkor elkellet volna válnom nedves ajkaitól, melyek jólesően masszírozták az enyémeket. 

       Zayn keze csípőmről lesimította kezét fenekemre, majd erősen belemarkolt, torkomból pedig egy sóhaj szakadt fel, mely ajkaink közé préselődött, így csókja ízét már csak az elmúlt percek emléke miatt éreztem. 

 Édesen mosolygott, tudta tetszett amit csinált, mégis feljebb tolta tenyerét. Vissza a csípőmre. Barna íriszei szöget vertek a tekintetemben, úgy, mint az enyém az övéjeiben. Beharapott ajkakkal figyelte a szemeimet, még ezt én is megtettem csak én vele ellentétben nem tudtam elrejteni a boldogságomra utaló mosolyom. 

- Tudod mennyire szexuálisan nézel ki?- vigyorgott, a mosolya már szinte megölt. Szemei csillogtak, vizes haja lelapult, ajkai pedig hívogatóak voltak, de én nem mertem kezdeményezni, féltem, hogy nem csókol vissza, vagy kiröhög és kiszáll a vízből..Mindenki azt hiszi, hogy egy bátor srác vagyok minden szituációban, de aki ezt gondolja, az nem ismer még eléggé.

- Nem is..- válaszoltam végül, nem nagy meglepetésemre felnevetett mondatomra. Sokszor mondta már, hogy aranyos az akcentusom ezzel mindig zavarba hozott, úgy, hogy ő észre sem vette.

- Cukiság..- nem gondoltam volna, hogy ez lesz a következő szó amit mond, de talán Zayn az a srác ki mindig tud nekem meglepetéseket szerezni. Vigyorom egyre nagyobbra nőtt és egyre jobban kívántam őt, de úgy láttam, neki ennyi bőven elég volt. Egy mosolyt még villantott felém majd védelmező karjaiból elengedett és testem helyett a medence szélét tapogatta tenyere. Bámultam rá, mint aki azt se tudja él vagy hal most...mondjuk talán így is volt. Figyeltem tenyerét, mely enyémhez képest óriás.

- H.. Hova mész? - szólaltam meg, akkor amikor már kiszállt a vízből. Vizes alsónadrágja rátapadt testére felsőtestéről pedig csepegtek a színtelen vízcseppek. Így volt tökéletes nekem, ahogy van. Tizenhat éves korunk óta ismerem és azóta szerelmes vagyok bele, de neki soha se mertem elmondani. Elsőnek féltem attól, hogy amiért fiú vagyok nem fogja érdekelni, de ez a félelem elszállt mikor kavarni kezdett Harryvel, ki kikosarazta egy idő után az én legnagyobb örömömre. 

- Niall, sajnálom..- kétszavas mondata rezzentett ki gondolkodásomból.- De nem lehet, tudod..én még mindig Harryt szeretem..- összetörtem, de nagyon..Nem tudtam tovább mosolyogni, mert ebben a pillanatban sírni lett volna kedvem és közben nyavalyogva ütni a földet, mert már túl sok volt ez nekem. Azt hittem, most már tényleg boldog leszek, Zaynnel..Még mindig Harry-t szereti, ki nagy- ívben tesz az érzéseire, velem ellentétben. 

- Kösz..- csúszott ki a számon, mire Zayn visszafordult felém, én kiszálltam a vízből, kicsit zavarban jöttem mivel tudtam, hogy engem stíröl. Vettem egy nagy levegőt, a szemeibe néztem majd belekezdtem a mondandómba.- Rohadt szerencsés vagy, hogy Harry adott neked egy esélyt, de te még annyira se méltatsz! Nem veszed figyelembe, hogy öt éve, rohadt öt éve csorog szinte érted a nyálam?! Mindent megtennék, csak azért, hogy az enyémnek tudhassalak, mert én tényleg szeretlek téged, már azóta mióta csak barátok vagyunk..Lefeküdtünk, te meg közlöd megbántad, most a vízben történtek után meg közlöd, hogy Harryt szereted?! Rohadtul fák már ez az egész, Zayn!! Miért nem vagy képes felfogni, hogy szeretlek téged? Te csak Harry után koslatsz, de felfoghatnád már, hogy mással van.. Látszólag, szereti ezt a Louis és a srác is őt..Nem látod, boldogak egymás mellett! Én miért nem vagyok ilyen boldog? Jah, igen, mert egy seggfej folyton megaláz!!Az tudod, hogy fájt amikor a tegnap Kelly hátsóját fogdostad?? Az nap este legalább olyan három füves cigit elszívtam, mert nem tudtam lenyugodni amiért tudtam, hogy veled alszik..És te nem csak feküdni akartál mellette..- minden idegemet kiadtam, nem gondoltam arra mit mondok, csak motyogtam. Nem érdekelt már semmi. Zayn kikerekedett szemekkel nézett rám, szólásra nem nyitotta száját én pedig éreztem ahogyan a könnyek utat törnek bennem és végig folyik arcomon. Idegesen fújtatva, megkerültem Zaynt és felszaladtam az első emeletre ahol  szobám volt, majd becsaptam magam után az ajtót és levágódtam a puha franciaágyra..Álomba sírtam magam..
 
  Álmomból egy simogató kéz rezzentett ki. Lassan, kinyitottam szemeim, de az illetőnek háttal feküdtem, így kénytelen voltam megfordulni. Azt hittem, még mindig álmodom vagy csak túl csipás vagyok, de nem! Ez volt a valóság, és semmi sem állt szemvilágom útjába. Zayn volt az, ki még aludtam oldalamat simogatta, puha tenyerével.
  Nagyokat pislogtam magam elé miközben tűrtem ahogy simogat. Néztem azt, ahogyan az ágyam előtt térdel, és minden erőjével rám összpontosít..Nem értem mi történhetett vele, míg aludtam.
- Gondolkodtam, Niall..- kezdett bele, halkan beszélve, kék szemeimbe nézve.- Igazad van. Sajnálom, hogy öt évig miattam szenvedtél..- szavai jól estek, de nem tudtam mit gondoljak. Ezzel azt is mondhatta volna, hogy csak barátok és semmi más, viszont megszólalni már nem tudtam, talán sokk alatt voltam vagy esetleg Zayn tette zavart meg ennyire.
- Tényleg szeretsz, Niall?- reménykedő hangon szólalt meg, mondatába még én is belepirultam. Nem tudtam igazat kellene mondanom, vagy hazudnom. Szerintem egyértelműen megmondtam már neki a délután, nem értem miért hitetlenkedik, nem szoktam neki hazudni.
   Halványan bólintottam, mi más tehettem volna? Ha szóval fejezem ki neki és ő felsóhajt majd közli újra, hogy ő Harryt szereti, még jobban összetörök és újra megalázna..Így is gáz, hogy megtudta ő az ideálom.
   Gondolataimból Zayn száraz ajkai ébresztettek fel. Azt hittem elájulok, mikor felfogtam, hogy megcsókolt. Kár, hogy ez csak pár másodpercig tartott mert elhajolt ajkaimtól, a fülemhez.
- Próbáljuk meg együtt, Niall.

- De te Harryt szereted...
- Ő azt a kis csitrit szereti.. tudom, hogy nálad is többet érzek a barátságnál, Niall..Szükségem van rád.. Rossz volt látni, hogy miattam sírtál, nagyon rossz volt. Imádom kimondani a neved, imádom hallani a cuki hangod és akcentusod, a szőke a hajad, kék szemed...rájöttem ezek a dolgok megőrjítenek benned.- erre újra közeledtek csábító ajkai, én pedig megadtam nekik magam, már megint..jól esett, ez is rövid volt, de a legjobb ezután a vallomás után, szerintem.- Melléd mászhatok?- kérdezte reménykedve az igenemben, barna szempárainak nem is tudtam volna nemet mondani. Bólintottam, kicsit arrébb csúsztam, hogy mellém férhessen ő pedig befeküdt mellém majd a paplant ránk húzta..

28.Rész

         Sziasztok! Köszönöm a visszajelzéseket és támogatásaitokat. Tényleg nagyon jól szoktak esni, annak ellenére is, hogy néha nem értek veletek egyet. Felbecsülhetetlen az érzés, mikor alig párórája teszem ki a rész és már volt aki olvassa és pozitív véleményt ír..♥Köszönök Mindent Nektek!♥ A rész kicsit unalmasra sikeredett,de van egy ajánlatom..----> Ha szeretnétek, Ziall +18-ast leírom, és csak azután a rész után jön Hazza és Liam "kalandja" Dave-el. Aki támogatja ezt az ötletem az írja kommentbe, ha nem szeretnétek akkor nem lesz! <----jó olvasást!                                   

                                               Harry Styles 

- Nem akarom.- válaszolta, fájt a mondata, de ismerhetne már annyira, hogy tudja én ebbe a mondatába úgy se nyugodok bele. Elmosolyodva, néztem őt, ahogyan mellkasa előtt összefonja karjait. A vízből kiemelve jobb karomat, próbáltam utána nyúlni. Az apró vízcseppek a földre pottyantak, ez által megmaradt egy-egy helyen egy kis folt a barnában pompázó homokban. Tervem sikertelenül ért véget, sajnos nem tudtam elérni szerelmem karját, erre ő látszólag büszke is volt mivel halkan felkuncogott. 

- Ne játszd már a fejed!- hallottam Zayn hangját hátulról, erre én is hátra néztem. Louist figyelte, mosollyal az arcán és Niallel a nyakán. Szöszi barátom Zayn nyakán ült, ilyenkor meglátszik mennyire könnyű Niall annak ellenére, hogy folyton eszik.- Gyere, nem eszünk meg..- folytatta mondatát Zayn. Louisra kaptam tekintetem, ki levette magáról az alsót és a kerti székre hajtotta, majd megállt előttem. Ragyogtak kék szemei, vékony teste már az őrületbe kergetett. Fekete boxere megfeszült rajta, haja összekuszált volt felsőteste pedig tökéletes. Egy hirtelen mozdulattal elkaptam csuklóját, mivel most már közel állt hozzám, elérhető volt számomra. Csuklójától fogva a vízbe rántottam őt, hangosan felsikított, hangján érződött, hogy nevet is közben. Elég mély volt a medence én pedig váratlanul rántottam őt bele, így karját nem engedtem el, nehogy valami baja legyen. Alacsonyabb nálam olyan tizenöt centivel, bár lehet többel, így ő a mély vízbe simán belefulladhatott volna, hisz nem magától ugrott bele most. 

   Hátulról hallottam két barátom kacagós hangját, valóban vicces lehetett ez a jelenet, de szerintem Louis most még tuti nem tudna ezen nevetni.

- Na, látod már nem leszel vízköves..- nevetett Zayn, Louis megtörölte a víztől szemeit majd hátra fordult a fiúkhoz. 

- Kösz..- mosolygott gúnyosan majd felém fordult.- Te agyalágyult..!- nevetett, majd kezét kiemelve a vízből, lecsapott vele. Telibe találta arcomat a hideg vízzel, azonnal a szemeimhez kaptam két kezem, hogy megtörölhessem. Visszaadva azt, amit ő tett, én is lecsaptam őt, ezt követően ő is megtette még egyszer. Már fel se tűnt milyen hideg a víz, egyrészt sütött a nap, másrészt pedig jól éreztem magam Louis társaságában és nem tudott érdekelni a víz hőmérséklete. 

- Hazz...- mosolyogta nevem.- nézd!- mutatott hátra, tekintetem oda vezettem ahová ő. Zayn a luxus medence falának nyomta Niallt, egyik keze a szöszi csípőjén vándorolt a másik pedig a hajába. Mellkasuk egybeért, egyáltalán nem zavarta őket, hogy mi is egy légtérben vagyunk velük, falták egymást. Úgy csókolóztak, mint akik soha többet nem tehetik meg. 

- Mi is csinálhatnánk..- nyaltam végig ajkaimon a gondolatra, mennyire jó lett volna. Tudtam, hogy Lou nem fog belemenni, hisz egy pár órája mutattam meg neki, hogy milyen egy fiúval.

- Felejtsd el!- mosolyogva vállba ütött, közelebb akartam húzni magamhoz, de ekkor megjelent előttünk Liam, ideges tekintetével. Tudtam, hogy valami nagyon nagy baj lehet, mégis vártam, hogy hátha nincs semmi, csak arcjátéka most nem a legjobb. 

- Harry, gyere már!- beszélte idegesen, kérdően néztem rá, mire Louisra bökött, arra célozva, hogy előtte nem mondja.

- Mondd nyugodtan!- parancsoltam, mire Liam ideges kifújta magát. 

- Dave hív..Dolgunk van Hazza, tudod milyen..ha nem megyünk végük..Mennünk kell, Harry, szóval csókolgasd meg őt és menjünk...- érződött hangján, a feszültség, nem húzhattam az időt. Egy sajnálkozó pillantást vetettem Louis felé, ki értetlenül nézett rám. Átöltem őt, hogy nyakához bújhassak. Karjával körbefogta csupasz hátam, éreztem rajta, hogy tudja ki az a Dave.

- Nem lesz semmi baj...A szobába el leszel, még nem jövök..- nyugtatgattam. 

- De nagyon féltelek...Ne menj el..!

- Muszáj..Nem lesz semmi bajom, csak akkor ha nem megyek. Ne félts!

 Egy utolsó csókot adtam még a szobában Louisnak és elmagyaráztam neki, hogy semmi bajom nem történhet. Megmutattam neki, hogy a szobában hogyan kezelje a technikai dolgokat, hisz még nem vagyok ott vele el kell foglalnia magát. Bennem semmi féle félelem nem volt, tudtam, hogy Dave megint rám akar sózni egy piszkos munkát. Liammel még nem beszéltem erről, de úgyis elfog útközben mondani mindent, csak tartok attól, hogy Dave újra szemétláda lesz velünk. Sose fizet ki minket normálisan, csak akkor ha gyilkolunk is és én azt már nem akarom csinálni..így is megviselő volt az, hogy egyszer meg kellett tennem. Inkább elviselem, hogy szétrugdos, minthogy egy ember életét elvegyem valakitől. 

27.Rész

           Sziasztok! Baromi rövid lett ez a rész..Sajnálom, de Design átalakítást is csinálok, így aki jól szerkeszt, az írjon kommentbe ha segítene nekem abban, hogy készít egy fejlécet!!! Köszönöm előre is, és a részt most sem részletezné, hisz a ti véleményetek a fontos! Jó olvasást!                                      

                                                Harry Styles 

 

 Szívem összeszorult, azt látva, hogy Louis élete legkínosabb percein megy keresztül. Borzasztó ideges voltam Zaynre és még Niallre is amiért így viselkednek, de boldogsággal töltött el Louis elhangoztatott mondata. 

- Persze...Ő a mindened..Egy csicska gyerek vagy és csak a visításhoz értesz!! Felejtsd el Harryt és húzzál innen a büdös francba! Egy kis szar darabka vagy, kinézetre is! - fülemet bántotta Zayn kiabálós hangja, de az még jobban ahogyan Louissal beszélt. Szegény, egy hang nélkül bámulta a földet, sajnáltam...derekán lévő kezemet kicsit lejjebb csúsztattam csípőjére és gyengéden rászorítottam, hogy éreztessem vele, hogy itt vagyok és ne féljen.
- Kussolj, Zayn!- emeltem fel hangom.- Lou semmiről sem tehet! Szeretem őt, fogd már fel! Találj valaki mást magadnak! Amúgy is, nem rég még Niallal kavartál!- osztottam le két barátom, Niall neve hallatára rám kapta tekintetét, grimaszba vágta arcát majd elmosolyodott úgy, mint Zayn.
- Szép estén mentünk keresztül Zaynel..- vigyorogta szöszi barátom. Mondata meglepett, de Zayn csak nevetett rajta így gondolom igaz.
- Te...vagyis ti..- kezdtem el, de Zayn belevágott.
- Dugtunk.. igen, és baszott jó volt!
- Oké..ez meglepett, de mi most felmegyünk a medencébe..- mosolyogtam, talán már csak kínomban. Annyira hihetetlen, hogy Niall és Zayn lefeküdtek, de ez a valóság. Legalább Zayn nem fog tovább zaklatni.
- Megyünk mi is!- Szólt utánunk Niall. Hátra néztem, mindketten mosolyogtak és ez már nem volt jó jel. Louis valami "na, ne" félét motyogott halkan mellettem.
- Ne már! Most hagyj legyünk már kettesben!-kérleltem két jómadár barátomat, kik felnevettek.
- El leszünk mi így négyesben is!- mosolyogta Zayn - Nem rég ketten sikítottatok az élvezettől, most hagyj örüljünk mi is veletek, Hazza..
- Oké, de ha valami baromságot csináltok...én esküszöm, mindkettőtöket seggbe rakom!- minden dühömet kifújva, rábólintottam. A mondatom végére Louis összekulcsolt ujjainkat kicsit lazábbra foga és belecsípett az egyik ujjamba. Gondolom, rossz volt neki az előbbi mondatot hallani, de a fiúkat csak így tudom leállítani.
- Okés!- bólintott Zayn.
    Egyértelmű, hogy nem akartam Zaynel és Niallal medencézni, de muszáj. Louist  ölelve mentem ki az udvarra, hol levettem magamról azokat a ruhadarabokat melyeket még nem rég vettem fel. Nem törődve semmivel fejest ugrottam a vízbe, lecsapva a kint álló szerelmemet. Niallék már  a vízben voltak, hülyültek, mint mindig. Louis kint állt fél pucéran, már szinte ettől megőrjített, mégis vártam, hogy alsógatyára öltözzön. Alsóba fürdünk, felesleges az úszógatya meg az ilyesféle dolgok, erre megfelel az alsónadrág is.
- Lou! Nem akarsz bejönni?- kérdeztem, hangomba kicsit kérlelő szerepet is beültettem, hogy éreztessem vele mennyire akarom. 

26.Rész

                   Sziasztok! Úgy volt, hogy nem lesz rész, de rávettem magam, hogy írok. 

Remélem ez nektek csakis jó!

A részt nem részletezném, most..

                                      Jó olvasást!                                      

                                                    Louis Tomlinson 

 Borzasztó volt a tudat, hogy végre megtettük. Harryvel megvolt az első alkalom, ez akkora boldogsággal töltött el és pluszba még vesz nekem egy gyűrűt..Nem eljegyzési, de arra nincs is szükségem. 

- Harry!! Húzd le a mocskos segged, ha kiélted magad!- a hang számomra még mindig ismeretlennek tűnt, semmi tippem nem volt, hogy a négy srác közül ki lehetett. Szerelmem idegesen fújtatott majd körbe nézett. Mikor megtalálta szeme az eldobott ruhadarabokat, gyorsan felvette azokat magára, míg én értetlenül bámultam rá, hisz még a nem rég történtek hatása alatt voltam.

- Te nem öltözöl, szívi? - nézett felém egy kaján mosollyal a száján Harry. Elsőnek összeráncoltam szemöldököm, majd felfogva amit mond kitakaróztam és az eldobott ruhadarabok megkeresésére indultam. Volt egy olyan érzésem, hogy Harry végig engem néz, de próbáltam ezt a gondolatot elhessegetni és csak arra figyelni, hogy a sötétben el ne essek vagy neki ne menjek valaminek. Lehajoltam nadrágomért majd felvettem és begomboltam, ekkor már Harryre mertem nézni. Két, smaragd zöld szemei csak is rajtam legeltek, tehát az érzésem bekövetkezett. Körbefordultam, mivel nem találtam a pólóm, majd újra megtettem ugyanezt, de így sem lett meg. 

- Hova a fenébe..- motyogtam, miközben különböző helyeken megnéztem, de szerelmem nem hagyta hogy befejezzem mondatom. 

- Már most mindegy. Gyere le így..- mosolyogta, ötlete nem volt valami fantasztikus. 

- Nem!

- Na, Louis..Akkor többet nem láthatod a kicsi a Harryt..!- bökött le mutató ujjával, nyugalomban lévő férfiasságára. Felkuncogva megrántottam a vállam majd hagytam, hogy ajtót nyisson és lementünk. 

  A fekete hajó és a tüsis ült a nappaliban lévő kanapén, a szöszi kezében egy nagy tál kaja volt, ha jól láttam brassói, de az asztalon még volt pizza, steak, chips meg még jó néhány étel. Mikor lementünk, mindketten ránk néztek. A szöszi azonnal vissza nézett a feketére a fekete pedig tovább bámult ránk, undorodó arccal.   Csak álltunk a kanapé mellett, vártam, hogy végre valaki megszólaljon, de semmi sem történt, bár érződött, hogy a levegőben már szinte csak is viszály közeledte van. A fekete, kinek neve azt hiszem Zayn, idegesen kifújta magát majd a tv felé nézett, aztán újra ránk. Rám nézett, majd hangosan, gúnnyal teli arccal felnevetett. 

- Ahhoz képest, hogy az ágyban szinte sikítasz, most nagyon kussolsz..- nevetett Zayn, szavai mellen ütöttek. Bántott, hogy mindent hallott és az még tetőzte, hogy ennyire csúfolódóan tette szóvá. Egy nagyot nyelve kezdtem stírölni a padlót.

- Zayn..ő tehet akármiről is?- tette fel kérdését Harry, azonnal felé néztem. Látszott rajta, hogy ideges és közben sajnált engem, pedig nem kellett volna. 

- Igen, Harry! Elcseszte ez a kis csíra, az egész életem! Te olyan vak vagy! Nem látod, hogy csak a nagy faszodért kellesz neki? Mhh?? Én..én meg teljes szívből szerettelek..- kiabált, a mellette ülő szöszi mosolyogva hallgatta az egészet, úgy mintha egy moziban ülne és ez lenne a műsor. Egyre jobban fájt amit Zayn mondott, viszont itt már mindent megértettem. Nálam mindent szétesett mikor felfogtam, hogy Harry és Zayn együtt voltak. Zayn meg utál azért amiért Harryvel vagyok, de nem használom ki Harryt, ebben nagyon téved, mert én valóban szeretem őt..

- Ő a mindenem..- motyogtam, talán nem kellett volna kimondanom érzelmeimet, de kicsúszott a számom. A földről felpillantottam Zayn arcára, ki feszülten figyelt engem. Harry keze hátulról a hátamra simult majd átfogta derekam. 

Nem Rész!!

   Sziasztok!  Sajnálom, de a közeljövőben nem fogok új részt hozni. Nem kell megijedni, nagyjából olyan két hét még nem hozok részt..Nem gondoltam volna, hogy ezt nekem is ki kell egyszer írni, de sajnos így van és ezt szégyenlem is..De nyár van, élni akarok és nem egész nap a gép előtt ücsörögni azért, hogy megírjak egy részt holott van, hogy alig jön vissza jelzés és ez igenis szokott bántani.. Van egy fiú aki miatt egyre kevesebb az időm ezekre a dolgokra. Ha internet közelébe kerülök, azonnal a Facebookra megyek, hogy fent van e, hogy beszélhessek vele. Remélem, nem csak én vagyok így, bánt ez a dolog, de boldog vagyok a fiú miatt. Megértéseteket kérem, remélem kitartotok azért és nem pártoltok el tőlem és a blogtól..Én még mindig szeretlek Titeket, csak idő kell!! Köszönöm, hogy végig olvastátok! :)

25. Rész

Sziasztok! Ez a rész, a várva- várt (*dobpergést*) +18 -as rész!! 

Nem hiszem, hogy a legjobbra sikeredett, nem igazán szoktam írni ilyet.

Ezért is halogattam ennyire, de sebaj! A véleményetekre számítok!

Szeretlek titeket!! 

               Jó olvasást!                   

                                                Louis Tomlinson 

     Izmos testén landoltam, teljesen elveszítettem egyensúlyom, mellkasunk egybeért Feljebb csúszott hogy az ágyon kényelmesen elfeküdhessen én pedig lábaimat szétterpesztve ültem rá. Combjai mellett voltak lábaim, közel féltett kincséhez..kisebbet felnyögött, mire kezeimmel teste mellett megtámaszkodtam, hogy ne nehezedjek rá egész súlyommal, mind e közben Harry kezeit csupasz csípőmre vezette, mitől jól esően rázott ki a hideg.. Kicsit lehajtva fejem, szórtam néhány puszit nyakára majd egy helyen megszívtam..különösebben értékelő dolgot nem adott, pedig nagyon jól esett volna hisz ez az első alkalmunk együtt és tudni szeretném mi esik jól neki..meg hát egy kis bátorítás is kellene. Megpróbáltam még egyszer ugyanott megszívni nyakát, de ezúttal ügyeltem arra, hogy közben férfiasságunk egybeérjen. Erősen megszívtam, mégis kicsit vissza fogva magam, hogy vét ez által ne veszítsen szerelmem. Mikor megérezte, hogy alul is érintkezünk, csípőmre szorított én pedig többet akartam így csípőmet hirtelen löktem feljebb, hogy nagyobb nyögést hallasson szerelmem. Hangot nem adott ki magából, ajkaiba harapott és úgy döntötte hátra fejét, szemeit lehunyva. Egyik támaszkodásra használt kezemet merevedő férfiasságára vezettem, gyengéden megfogtam alját majd lassan felhúztam rajta kezemet teljesen a tetejéig, majd újra le a tövéig és ott már gyengéden rá is markoltam Harry még mindig nem adott ki semmi féle hangot, csak lehunyt szemmel és beharapott ajkakkal feküdt. Lehajoltam hozzá, közben kezemet felcsúsztattam felajzott pénisze közepéig és ott jólesően masszíroztam neki.

- Kicsim...- súgtam fülébe, tevékenységemet nem hagytam abba alul. Szemeit kinyitotta és rám nézett.- add ki..kérlek..- pusziltam meg arcát majd felhajoltam. Szerelmem egy kisebbet bólintott én pedig még féltett kincsét masszíroztam, addig néha fellöktem csípőm, hogy minél jobban essen ki. Egyre gyorsabban mozgattam kezem és csípőmet is, Harry most már kiadta magából az élvezet hangjait, ez hatalmas boldogsággal töltött el. Egy gyors mozdulatával maga alá gyűrt, én kerültem alulra ő pedig átvette az én eddigi pozíciómat, de nem finomkodott egy cseppet sem. Azonnal megfogta férfiasságom és magába vezette, olyan lassan, hogy az már szinte fájt. Tudtam, hogy nem fogja hagyni, hogy én kapjam ezt a hatalmas fájdalmat amit ő most érezhet. Nagy szemekkel figyeltem őt, sajnáltam is, nem tudom miért. Miután ráült, megfogtam csípőjét, úgy ahogy ő meg fogta az enyémet. Nem mozdult meg rajtam, talán várt, hogy én lépjek vagy még lehetséges hogy a fájdalom uralkodott rajta. Lehajolt hozzám, már a mozdulatán éreztem, hogy mondani szeretne valamit.- Lehetsz durva...puszilt nyakamba, mondata számomra ismeretlen volt.- ne finomkodj..!- motyogta bele számba utolsó két kis szavát majd vissza felhajolt. Csípőjét fellökte, kezeivel pedig mellettem támaszkodott. Hagytam neki, hogy ő irányítson..Intenzíven mozgott felettem, göndör hajszálai néha, csapódtak előre, amiért automatikusan előre nyúlt és hátra lökte. Éreztem, ahogyan az élvezet egyre jobban átjárja testem. Egyik kezemet levettem szerelmem csípőjéről és hátulról göndör fürjeibe túrtam, hol kezem összegabalyodott barna tincseivel. Hangos sóhajok és egyben nyögések szakadtak fel torkomból, szerelmem ügyessége által.  A másik kezemet is levettem csípőjéről, azt már saját férfiasságomra vezettem és rásegítettem Harrynek. Intenzív, gyors mozgással húzogattam rajta kezem, Harry egyre nagyobbakat nyögdécselt, csak úgy, mint én. A kettőnk hangja töltötte meg az egész szobát..

- Ahh...- ordította szinte szerelmem, ezzel a nyögésével el is élvezett, úgy ahogy én, csak én benne élveztem el. Egy fáradt sóhajt kifújtam, mire szerelmem mosolyogva leszállt rólam és szorosan mellém feküdt. A mellettünk lévő takarót ránk húzta aztán felém fordult.- Csodálatos vagy, szívem..- lihegte, az izzadság cseppek még mindig arcán pihentek, bár szerintem én rosszabbul nézhettem ki nála, mert ő még így is szenzációs. Mondatára elmosolyodtam és a szemébe lógó göndör fürtét nyúltam, és hátra hajtottam azt.

- Pedig nem voltam durva..- motyogtam, csak úgy kiesett a számon, nem is gondolkodtam. Harry halkan felkuncogott, majd arcomat kezébe vette. Figyeltem, smaragd zöld szemeit, vagyis próbáltam rálátást szerezni rájuk, a sötét elég zavaró volt.

- Nekem így voltál tökéletes...- mosolyogta, ajkainkat összeérintve nyomott számra egy rövid csókot.- amúgy, nem ez volt  a meglepetésem..

- Akkor?- kérdeztem vissza, halványan elvigyorodott aztán elengedve arcom, lehúzta magáról a takarót és felállt. Míg elsétált a fekete  éjjeli szekrényhez, egyfolytában formás fenekét tudtam figyelni..miért? Régen nem is voltam ilyen perverz, de most örömmel tölt el, hogy csupaszon mászkál előttem. Kihúzta a második fiókot és kivett belőle valamit, de nem láttam mi az, mert nagy tenyerébe eldugta. Visszasétált elém, nem feküdt vissza hozzám, így én ülésbe támaszkodtam és kíváncsian vártam és figyeltem mosolygós, boldog arcát.

- Lehet nem fogod hordani, de nekem nagyon megtetszett és amint megláttam, tudtam, hogy ezt neked kell hordanod.- vigyorgott, majd felém nyújtott egy kék dobozt. Elvettem kezéből, magam elé véve kinyitottam az ékszeres dobozt és amint megláttam mi van benne, nevetni akartam. 

- Te most..megkéred a kezem?- kuncogtam, Harry felnevetett majd a  hajába túrt, annyira imádni való. Természetesen tudtam, hogy ez nem gy eljegyzési gyűrű, nem onnan, hogy nem néz ki jól, mert csodálatosan nézett ki, mindig is tetszettek az ilyen vastag férfi gyűrűk, csak tudom, hogy ennek még nincs itt az ideje és ezt szerelmem is jól tudja.

- Nem, nem az!- nevetett.- Nézd meg figyelmesen..- mosolygott, majd a gyűrűre mutatott. Tekintetem Harry arcáról a gyűrűre vezettem. forgattam, kíváncsi voltam miért kell annyira figyelni, mire egy helyen megakad a szemem. Mosolyom még az eddiginél is nagyobb lett, Harryre pillantottam ki kíváncsin stírölte arcomat, valami visszajelzésre várva.

- "Louis, szeretlek"..? Ez..ez..olyan, édes, Hazz..- vigyorogtam, idézve szerelmemnek a rágravíroztatott mondatot. Annyira jól esett, hogy tőle kaptam az meg még fokozta boldogságom, hogy ilyen gyönyörű mondattal díszítette meg.

- Add, majd én felhúzom az ujjadra..- vette ki kezemből és a gyűrűs ujjamra húzta majd nyomott egy puszit arcomra..

- Harry...- motyogtam nevét boldogságomban, tekintetét rám vezette, várta a folytatást.- Én is szeretlek..- nyaltam meg alsó ajkam, Harry arcára újra mosoly ült, gödröcskéit még most sem láthattam a sötét miatt..Ez a nap annyi mindent adott nekem..Egy nagy villában vagyok, megtörténik első együttlétem szerelmemmel, majd kapok egy gyűrűt..Ha nem jövök el anyáméktól, lehet mindez meg se történt volna..

- Tudom, volt szerencsém észrevenni..Ezért nem durvultál az ágyban, pedig én szeretem a durvaságot..-vigyorgott..érződött hangján a kaján mosoly, perverz mondata közben. Felnevettem majd kiszálltam az ágyból hogy megölelhessem.

24.Rész

                                                     Louis Tomlinson 

  Semmit sem értettem, nem nagyon tudtam felfogni, hogy mi történt. Zayn könnyes szemekkel állt előttem, Harry pedig feszülten figyelt rá. Nem tudom miért veszekedtek, de még kérdezni se merem mert akkor Harry haragudni fog és amúgy is elmondja ha elakarja.

- Louis...- intett hazza, és elindult előttem a lépcsőn én pedig szorosan utána. Felfele menet közben, hallottam ahogy Niall fura akcentusán közli a fiúkkal, hogy menjenek sétálni..mikor felérkeztünk az emeletre, legalább olyan három folyosó nyílt, mi a velünk szembenibe mentünk és benyitottunk a jobb oldali szobába..
   A rózsa illat érződött a hálószobában is, minden sötét kékben pompázott. Nagy volt a szoba, a falnál volt egy hatalmas ágy a mellett pedig bútorok. Harry leült az ágy szélére, még én csak álltam előtte, mint valami mozdíthatatlan báb. Figyeltem Harry smaragd zöld szemeit és összekuszálódott göndör fürjeit. Még mindig annyira hihetetlen számomra, hogy ennyire szerencsés vagyok. Harry már lassan a mindenemmé vált, már nem foglalkoztat a munkája sem, mert maga Harry Styles egy csodálatos ember még akkor is ha ezt kevesen tudják.
- Kicsim...- súgta, egy halvány mosollyal az arcán megveregette combját még én csak értetlenül néztem őt, nem igazán tudtam mit akar.- Gyere...- felfogva amit mond, ölébe ültem, úgy, hogy szembe lehessek vele..Derekamat átkarolva figyelte arcom, annyira tökékéletes.. Két kezemet arcára vezettem majd lassan az egyiket hátulra honnan hajába túrtam. Kicsit feljebb löktem csípőm, hogy mellkasunk összesimulhasson, tettemre egy apró nyögés hagyta el száját. Próbáltam visszafojtani mosolyom, mikor megláttam, hogy férfiasságán ülök. Alsó ajkamba harapva figyeltem arcát, kíváncsi lennék mit váltanék ki belőle ha olyan perverz mosolyt dobnák felé, mint amilyet ő szokott.
- Olyan gyönyörű vagy...- motyogtam, alig hallhatóan..reméltem, hogy nem hallotta meg mert elég égő ha egy fiú az ilyet kimondja..halkan felkuncogott mondatomra majd levezette kezeit csípőmre..Ekkor támadt egy ötletem, félve, de megpróbálkoztam vele. Finoman, mozogni kezdtem férfiasságán, használva csípőmet löktem néha fel magam. Csípőmön pihenő kezét  megfeszítette rajtam, majd az egyiket lecsúsztatta a combomra. Felnéztem arcára, hogy tudjam mit is érezhet..szemeit lehunyva tartotta és úgy élvezte amit csinálok..Csiga lassúsággal mozogtam, de ezt kicsit meguntam és féltem attól, hogy előbb utóbb Harry is megfogja..Gyorsabban mozogtam rajta, nyögései egyre erősebbé váltak, ez hatalmas boldogsággal töltött el, hisz mind ezt én hoztam ki szerelmemből.
- V...várj..- súgta, megijedtem, hogy valamit nem jól csinálok és nem is esik jól neki, de valamennyivel megnyugodtam mikor látta mennyire megtorpantam és ijedt arcom felé egy gyönyörű mosolyt küldött..- Csak leakarok öltözni...- vigyorgott, a szobába csak halvány fény szűrődött be, így alig láthattam arcát ez által gödröcskéi is felfedezetlenek maradtak számomra. Meghúzva vállam, lassú mozdulatokkal leszálltam róla és megálltam előtte. Végig néztem míg leveszi pólóját és izmos felső testén nincs takarás. Csak akkor jöttem rá, hogy nekem is öltöznöm kellene, mikor a nadrágövéhez nyúlt. Elég gyorsan intézte dolgait, ez ebben a helyzetben meg is érthető, így én is sietősen öltöztem. Most nem volt bennem félelem, hisz alig lát a sötét miatt. Nagyjából egyszerre lettünk kész, ez az öltözködés olyan harminc másodperc lehetett.. Csuklómért nyúlva, magához húzott, lábaid szétterpesztette így azok közé kerültem. Előtte álltam, így felső combom érintkezett az ő belső combjával, apró puszikat hagyott alhasamon majd csiga tempóban haladt felfele..Mellkasomnál megállt, nyakamat pásztázta tekintette, fel se tűnt, hogy mióta megállt beharapott ajkakkal néz rám. Egy hirtelen mozdulattal magára rántott...

23.Rész

                                                     Louis Tomlison 

   Kézen fogva sétáltunk be a hatalmas nagy villába, mely belülről gyönyörűen meg volt világítva és olyan rózsa  illat volt, mint Harry otthonában. Amint beléptünk, négy srác került elénk mind a négy arca vidám volt. Mosolyra húztam számat őket látva. Harry egyik ujjával megsimította tenyerem belső részét, mire én lassan rávezettem tekintetem. Halványan rám mosolygott majd elengedte a kezem és közelebb lépett a számomra ismeretlen fiúkhoz.

- Sziasztok!- köszönt boldogan szerelmem, mire végig pacsizott az összessel. Mind sokat legeltette rajtam tekintetét, ez picit zavaró is volt, mert nem ismerem őket ők pedig túl feltűnően figyelnek engem, egyik másik még grimaszba is vágja arcát..- Öm...-nézett rajtam végig Harry vigyorogva, majd vissza nézett a fiúkra.- Ő Louis, a szerelmem..- mutatott rám mosolyogva Harry. Az arca annyira csodálatos és boldog volt, az enyém pedig lángolt a zavartságtól. Zavarba hozó dolog az, hogy mások előtt így szólít..Felbecsülhetetlen az érzés, hogy egy ilyen srácot megkaphattam.

- Te szerelmes lettél? Harry, tesó..Te veled meg mi lett?- halmozta el a szőke srác Hazzát kérdéseivel..Harry felkuncogott majd legyintett.

- Szóval, ő itt Liam, a szőke Niall, Ő pedig Greg..-mutatott végig az összesen, hogy legalább a nevüket tudjam. - Hol van Zayn?

- Ő azt mondta hogy nem jön le, mert...hát tudod még össze van törve..- magyarázta a szőke, ki Niall. Fogalmam sincs ki az a bizonyos Zayn, de az biztos hogy mindenkit megviseli, hogy a srác össze van törve, mert az összes fej komollyá vállt..

- Jó..- sóhajtott szerelmem majd visszalépett hozzám. - Nem megyünk fel? - nézett végig rajtam, smaragd zöld szemei már szinte megőrjítettek. Apró mosolyra húzta száját mi által megjelentek oldalt a gödröcskéi mik annyira gyönyörűvé teszi őt.

- Máris? Nem beszélgetünk, meg ilyenek? - motyogta a Liam nevű srác. Harryre néztem, ki hajába túrt majd nemlegesen megrázta a fejét.

- Nem..Még néhány napot úgy is itt leszünk lesz időnk mindenre..- közölte a fiúkkal a helyzetet, mondjuk ez nekem is új volt.

- Meddig leszünk itt?- tettem fel a kérdést, Harryre nézve. Éreztem hogy minden tekintet rajtam szegeződött le. Kicsit megszégyellve magam, a földre pillantottam kezeimet farmerzsebembe dugva.

- De lányos hangod van..- szólalt meg egy hang, azonnal a hang irányába néztem mert nem a három fiú szájából jött és nem is Harryéből.. Egy magas, fekete, tüsis hajú srác állt tőlem tíz méterre.- Olyan vagy, mint valami kis takony, nem is értem harry hogy lehet egy ilyen visszamaradott kis nyomival.- szavai lelkemig hatoltak, legalább olyan kétszer nyeltem, hogy visszafojthassam könnyeim. Nekem ennyi elég, hogy sírjak, a sulis koromban is mindig szekáltak.

- Zayn, kussolj már!- förmedt rá Harry, feszült hangja bántotta fülem.- Louis, gyere, menjünk fel!- mutatott az emeletre majd egy parancsoló nézést lökött még felém melynek nem mondhattam nemet, bár, nem is akartam mert ez a bizonyos Zayn nagyon nem szimpatikus. Elindultunk a lépcső felé, Hazza átkarolta derekam miközben megtettük azt a pár lépést és folyamatosan egy szót súgott fülembe, "nyugi".
- Harry, nálad undorítóbb nem kell!- egy hang utánunk szólt, ezt a mondatot is Zayn hangoztatta el, nem értem mi baja van Harryvel..lehet hogy ők mindig is haragban voltak?
- Miért is? - vette le rólam karját szerelmem és hátrafordult. Ezt én is megtettem, figyeltem Zaynt, ahogy szinte a föld alá kívánja Harryt és engem..de miért?

- Jól tudod azt te is! Ne tedd az ártatlant!- durcáskodott Zayn, a fiúk kikerekedett szemekkel figyeltek, mintha ez olyan nagy műsor lenne...Lehet hogy az is, csak én nem értem a vita lényegét.
- De vége...Zayn értsd meg, ennyi...Okés? Örök barátom maradsz!- motyogta szerelmem, nem tudtam eldönteni, hogy boldog vagy szomorú mert úgy éreztem mind két érzés tombol benne..

22.Rész

           Sziasztok! Sajnálom, ismét nem egy +18-as résszel szolgálok, igazából mindig eszembe jut valami fontosabb amire szüksége van a résznek, de Ígérem a 24. rész csak arról fog szólni! Viszont ez a rész kicsit lényegtelen, de szerintem ilyen részekre is szükség van. Mind ezzel ellentétben, a 23. Rész esemény dúsabb lesz hisz Hazza haverjai is a villában lesznek..Nem árulok el többet, ennyi szerintem bőven elég! :) Nagyon szépen köszönöm a vissza jelzéseket, tényleg mindig boldogsággal töltenek el. A tegnap olvastam vissza az összes kommentet és lemoshatatlanná vált a mosoly az arcomon, mert nagyon jól esnek. Még mindig nem értem miért gondoljátok úgy hogy (hagyj idézzek tőletek) "eszméletlen jól írok", szerintem átlagosak a részeim. Az irodalom tanárom is folyamatosan biztat, meg még ti is tarjátok benne a lelket. Köszönöm! Tudjátok, eddig azt hittem hogy én nem vagyok jó semmiben..(tényleg mindent eltudok rontani) viszont hogy folyton elnyerem a biztatásotokat, valamennyivel magabiztosabban írok..Imádlak titeket! Jó olvasást!                                     

                                               

                                               Louis Tomlinson 

 

Biztosra tudtam mit akarok. Harry volt abban a pillanatban az egyetlen amit akartam, láttam rajta hogy boldog azért amiért végre megadom magam. Érdekes, hogy nem zavart az, hogy teljesen meztelen felettem. Mosolyát elrejtetve nyomott egy rövid puszit ajkaimra, amin nagyon meglepődtem mert azt hittem hogy most az a rész jön, mikor úgy falja az ajkaimat mint az állat..

- Tudod..én mára mást terveztem..- motyogta míg felállt rólam. Ekkor eszembe jutott, hogy tegnap hablatyolt valami meglepetésről. Nem mertem tekintetem arcáról levezetni, mert akkor tuti fedetlen alsótestét pásztázta volna szemem és Harry ezt csak egy perverz mondattal tudta volna díjazni.

- Szemét vagy..- adtam a durcásat miközben feltápászkodtam a kissé hideg padlóról. Megálltam Harry előtt, karjaimat mellkasom előtt összefontam, arckifejezésemmel pedig próbáltam tudtára adni hogy most nagyon ki vagyok..persze csak éltem a színészi képességeimmel, amit Harry is észre vehetett már mert csak mosolygott.- vegyél fel alsót!.- böktem meztelen alsó testrészére. Halkan felkuncogott majd hátsómra csapott.

- Oké, főnök!- tette homloka elé kezét, pont úgy, mint a katonák majd sasszézva felrohant az emeletre.. Vigyorogva megráztam a fejem, ilyenkor annyira édes...

   Elindultam a konyha felé, hol kicsit megtorpantam. Halvány lila gőzöm se volt, hogy mit hol találok. Otthon tisztában voltam azzal, hol vannak az edények, a tojás, a gabonapehely és még jó néhány dolog, de itt csak tippelgetni tudtam volna. Mégis hogy kezdjek kutakodni, mikor ez Harry lakása? Elengedtem a hűtőszekrény oldalát és leültem az egyik bárszékre. Bámultam magam elé, gondolataimmal játszadozva. Próbáltam kitalálni, mi az a hely ahová szerelmem visz majd, de semmi..Ő nem az a fajta ki egy luxus hotelbe visz vagy rózsaszirmokkal rakja körül az ágyat, elé pedig gyertyákból egy nagy szívecskét kreál...El se tudom képzelni mi a terve.

- Nem vettél elő semmi kaját?- hallottam mély hangját, hátra fordultam.. Már teljesen fel volt öltözve egy fehér póló és egy fekete szűk nadrágot viselt. Ajkai két centire voltak az enyémektől, szívem egyre gyorsabban vert aztán el is múlt, mert ellépett tőlem a hűtőhöz..Kivette belőle a tejet majd a felső szekrényből a csokis gabonapelyhet, ezt követően két tányért és kanalat is az asztalra helyezett. Én mind e közben átültem az asztalhoz.- miért nem vettél elő semmit?- ráncolta össze homlokát miközben helyet foglalt mellettem és a tányérában lévő tejbe szórta a csokis golyókat.

- Mert..Ez a te otthonod..- magyarázkodtam, harry arcán még nagyobb lett a ránc, ha ez lehetséges...

- De butus vagy!- mosolygott miközben az én tányéromba is belevarázsolta az ételt.- Most már te is itt laksz, cica..- nyomott egy puszit arcomra, mi nagyon jól esett. Igaza volt teljes mértékben, nem várhatom el tőle hogy minden nap ő tegye elém azt, amit éppen megkívántam, Itt lakom, önállósítanom kell magam. 

   Miután megreggeliztünk, Harry elmosogatott még én felöltöztem majd elindultunk a számomra céltalan utunkra.

  Harry illedelmesen ajtót nyitott nekem mikor megérkeztünk. Kiszálltam az autóból és körülnéztem..nem láttam semmi mást magam előtt, csak egy hatalmas nagy házat. Harryre pillantottam, ki végig arcomat fürkészte, gondolom a reakciómra várt.

- Ez gyönyörű...- nézegettem az elém táruló látványt, ami ezúttal nem Harry hanem a nagy ház volt amit inkább villának lehetne hívni.

- Örülök hogy tetszik..- mosolyogta, megfogta a kezem s összekulcsolta őket.- Louis..Itt lesz néhány haverom és szeretném ha megismerkednél velük..- bökött a házra, ezek szerint a házban lesz "néhány" bérgyilkos vagy mi a franc? Azt hittem hogy kettesben lehetek Harryvel és most odaadhatom neki teljesen magam, de úgy látszik tévedtem. Nem valami sok kedvem van a haverjaihoz, de ezt nem fogom neki mondani csak végig azt fogom színlelni hogy élvezem az egészet..így Hazza is boldog lesz.

- Rendben..- bólintottam, mire szerelmem szembe fordult velem. Zöld íriszei csillogtak, mindig elém kerül az a rózsaszín köd mikor szemeibe nézek. Annyira egyértelműek, minden szónál többet ér egyetlen pillantása.

- Rendes srácok..ne parázz! - simított végig szabad kezével arcélemen majd nyomott egy szintén rövid csókot ajkaimra. Hajoltam volna többért, de ő ezt ellenezte. Nem értem mi van vele egész nap, ma még egyetlen egy normális csókot adott..

21.Rész

            Sziasztok kedves olvasóim!
Tény, hogy ezzel a részel sem foglalkoztam olyan sokat, csupán pár órát, de remélem egy nem fog látszani a részen, mert próbáltam valami jót összeütni, csak tudjátok itt az év vége a sok dogával amire tanulnom kell mert eléggé lerontottam ebben az évben. (3,8-as lett az átlagom nagyjából) Ha legalább 4,+ nem leszek akkor ugrik a Balatoni osztály kirándulásom ami 08.10-től 15-ig lesz így ez a hét tuti rész nélküli lesz, de ez még elég messze van, szóval hanyagoljuk is a témát.. Gondolom hallottátok hogy Lou és Zayn füvezik :( Lehet hogy valóban egyszeri alkalom volt, de ezt nem lehet biztosra tudni, mert tudjátok mindent kilehet magyarázni és csak is ők tudják az igazságot..Ha valaki feltudna világosítani akkor tegye már meg mert nem értem hogy most mi van a Modest-el mert nem értem miért fogják kirúgni..Minden esettre, nehogy valami hülyeséget kövessetek el a füves téma miatt (volt ugye aki öngyilkos lett) és előre is köszönöm aki választ tud adni kérdésemre..Jó olvasást! :)                          

                                                         

                                                       Harry Styles 

   

Másnap reggel, kipihenten ébredtem. Furcsa, de boldog voltam egész éjszaka, ha egy picit megébredtem akkor hatalmas örömmel töltött el hogy Lou mellettem fekszik és karjai csak is rajtam fekszenek. Már tegnap elszóltam magam a meglepetéssel kapcsolatban, de azt nem mondtam el neki, hogy mit tervezek így megvalósíthatom gondolatom. Úgy döntöttem, hogy a reggelt egy gyönyörű ébresztéssel kezdem hogy kicammoghasson később velem a konyhába reggelizni. Úgy, hogy karjait ne lökjem le magamról, megdörzsöltem a szemeim majd még mindig odafigyelve az előzőre, felé fordultam hogy szemben lehessek vele. Édesen szuszogott, haja elterült a vörös párnán, olyan tündérien nézett ki. Elmosolyodtam Louist látván, viszont akármennyire is cuki volt muszáj voltam felébreszteni. Lassan hajába túrtam, mire mocorogni kezdett, de még mindig nem úgy tűnt hogy felakar kelni így felé hajoltam és arcára nyomtam néhány rövid puszit.

- Louis..- súgtam, mire szemeit lassan kinyitotta. Mikor meglátott engem, halvány mosoly jelent meg arcán így én sem tudtam vissza fogni vigyorom. Kicsit feljebb ült, könyökén támaszkodva nézett engem.- Hogy aludtál?- tettem fel a kérdést miközben én is könyöklésbe támaszkodtam. 

- Jól..- válaszolt és lepillantott a takaróra, ami engem nagyon zavart mert ez az anyag takarta őt és engem is. Valójában én csupasz voltam mivel az este folyamán tuti leesett rólam a törölköző ami rám volt csavarva, de engem csak Lou érdekel még akkor is ha ő nem pucér, azaz egy ruhadarab már nem olyan nagy ügy.

- Szuper!- válaszoltam.- Lemegyünk reggelizni?

- Aha..- mosolygott mire ajkaihoz bújtam és nyomtam rájuk egy rövid puszit majd kiszálltam mellőle ügyelve arra hogy róla is lekerüljön a takaró..jobban mondva a földre pottyant a vörös anyag..Louis végig nyalt alsó ajkán mikor szemügyre vette hogy nincs rajtam semmi majd hangosan felkuncogott.- Te az őrületbe akarsz kergetni?!- nevetett, majd ő is felállt mellém. 

- Hát..- tettem úgy, mint aki gondolkodik. Mosolyogva nézett engem, míg én hajamba túrva gondolkodtam egy olyan szón ami nem annyira alpári.- Szexi vagy...- bólogattam, még magam sem tudom miért, hangosan felnevetett mondatomra majd nyomott egy puszit az arcomra.

- Ez nem igaz, de köszönöm...

- De, ez nagyon is igaz!- motyogtam, nem értem miért gondolja azt, hogy ronda..ő a világ leghelyesebb sráca.

- Egy olyat mondj ami szép bennem!

- Tudod mit! Egész nap kifogom emelni azokat a dolgokat amik gyönyörűvé tesznek és azokat a tetteket is mikor a legszexibb vagy, engem pedig megőrjítesz...- tettem fel neki az alkut mire megvonta a vállát és elindult lefelé a konyhába..Előttem ment, így gondoltam kapok az alkalmon.- Jó a segged!- adtam hangot gondolatimnak, újra kuncogni kezdett.

- Oké..tudod mindent a szemnek, semmit a kéznek!- fordult hátra egy kacsintás kíséretével, aztán már csak azt lehetett észrevenni ahogy az utolsó lépcső fokról nem lelépett hanem leesett. Szívem a torkomba ugrott az ijedségtől, Louis azonnal a bokájához kapott, arca eltorzult nagyon úgy tűnt fáj neki ez az esés. - Bassza meg..- kínlódott, mire lehajoltam hozzá, nem igazán tudtam mit is kellene tennem.- Ennyi vagy Hazza!!- kuncogta, miközben megfogta a csuklómat és lehúzott maga mellé. Nem értettem hirtelen semmit, még mindig sajnáltam a bokája miatt..

- Fáj még?- néztem rá, arca még inkább komolytalanná vállt, csak nevetett rajtam. 

- Te hülye...Nem fájt eddig sem..- simította meg kuncogva arcélem. Ekkor esett le, hogy csak azért színlelt hogy engem is maga mellett tudhasson. 

- Tudod, ez nagyon merész ötlet volt tőled mert most ezért nagyon megfizetsz!- mosolyogtam, vártam válaszára mi nem sokká utána jött is.

- Jaj, de megijedtem!- újból csak színlelte ijedségét, egy gyors mozdulattal felé kerekedtem és ráültem csípőjére, Ezúttal arca nem tükrözte félelmét, még mindig mosolygott. Lehajoltam hozzá hogy végre normálisan is megcsókolhassam. Szemeit nézve ajkaimat szorosan az övéinek nyomtam majd végig nyaltam alsó ajkán, de bejutást nem nyertem, helyette két tenyerét csípőmre simította. Egyáltalán nem zavarta hogy teljesen csupasz vagyok, bár én sem vettem észre hogy meztelenül akartam lejönni reggelizni..

- Akarlak Harry..- nyögte bele csókunkba. Most elhittem amit mond, érződött rajta hogy valóban így gondolja én pedig máris mosolyogtam hisz erre az egy mondatára vártam már mióta együtt vagyunk.

20.Rész

                  Sziasztok! Kicsikét ihlet hiánnyal, de megírtam a részt! Egy cseppet rövidke, de remélem tetszeni fog mindenkinek..Egy félóra alatt írtam meg a részt mert a visszajelzések nagyon nagy örömmel töltöttek el! Nagyon szépen köszönök mindent, de tényleg! Imádom hogy megértettek és támogattok! Na, nem írok én itt regényt, csak annyit hogy várom a pipákat/kommenteket.. :) <3 Jó olvasást!        

                                                    Harry Styles 

     

Muszáj voltam kérlelni Louist hogy fürödjön velem, mert csak úgy láthattam teljesen meztelenül. Teljesen megértem őt, főleg annak tudatában hogy picit szégyenlős, de én megmondtam neki hogy nem érek hozzá addig még nem áll készen rá..bár ha belegondolok már majdnem kielégített szájjal, felettem ülve csípőmozgást végzett és az autóban majd nem megtörtént az a dolog amitől most tiltakozik.

- Oké..bemegyek, de nincs tapizás, puszilgatás és semmi ilyesmi!- adta ki a parancsot, mire csak mosolyogtam majd intettem neki hogy öltözzön, de ő vissza intett.- Nem! Fordulj el!

- Mi? Nem! Úgy nem lesz olyan jó..úgy is látni foglak ha már mellettem állsz!- okosítottam, de egyhangúan megrázta a fejét.- Léci!- néztem rá kutya szemekkel.

- Nem! Harry könyörgöm!

- De Louis...

- Jó akkor én mentem, majd lefürdök utánad..- fordított hátat majd megindult az ajtó felé. Nem értem miért nem öltözött, ha együtt fürdünk már úgy is látni fogom meztelenül.

- Lou! Ne! Maradj!- szóltam utána, de velem mit sem törődve kilépett az ajtón. Szomorúság öntötte el egész testem, már még a kedvem is elment. Azt terveztem hogy beáll mellém, és a víz helyett a testem melegével melegítem fel..szép álom. Gyorsan elzártam magam után a vizet, és magamra csavartam a törölközöm majd kiléptem a fürdőszobából. Louis az ágyon terült el, háton feküdve. Mikor benyitottam a szobába, rám emelte a tekintetét aztán a törölközőre ami takarta férfiasságom. Közelebb sétáltam hozzá és lehajoltam hogy fülébe súghassak, vizes hajamról néhány csepp a párnára pottyant, de nem érdekelt.

- Hiányzik a látványa kicsi Harrynek?- búgtam mire megforgatta szemeit és próbált felállni az ágyról, de visszanyomtam és egy gyors mozdulattal ráültem. Ijedten nézett rám, míg én elhelyezkedtem csípőjén és egyik kezem végig vezettem mellkasán teljesen le a hasáig a másik kezemet pedig combjára helyeztem és néha végig simítottam rajta. Tudtam hogy élvezi, pont ezért nem értem miért nem akar velem együtt lenni..

- Harry..azt mondtam nem érsz hozzám még nem akarom..!- fogta le mellkasán fekvő kezem.

- De én már nagyon akarlak...- bújtam nyakához hogy rápuszilhassak, de másik kezével elnyomta onnan a fejem.- Louis..engedd!..Kérlek!- súgtam.

- De nem..- motyogott halkan, de én tovább puszilgattam nyakát.- Harry!! Nem! Nem akarom, értsd már meg hogy egy csajom volt még akivel szeretkeztem és nem akarom hogy veled mindent elbasszak! Hogy neked rossz legyen mert én béna vagyok!- kiabálásba kezdett és próbált elnyomni magától. Meglepődtem, hogy Louis ilyen nyíltan beszélt és felemelte a hangját. Megértettem őt..de egyszer úgy is ki kell ismernie engem az ágyban. 

   Leszálltam róla és mellé feküdtem. Könnyes szemeivel rám pillantott, mire szívem teljesen összeugrott.

- Sajnálom...-sóhajtottam, ő felállt mellőlem a bőröndjére kirakott boxerért sétált és benyitott a fürdőszobába majd már csak a víz csobogását hallottam. Kényelmesen elhelyezkedtem, magamra húztam a takarót és gondolkodtam..Ha Louisnak még egyetlen egy csaja volt akkor lehet hogy csak attól fél hogy egy fiúval fájdalmas? Az elején mégis majd nem megadta magát, azóta mi változott?! Szeretem őt és szeretnék végre neki egy jó éjszakát..szeretném hallani az általa kinyögött sóhajokat amiket én hozok ki belőle. 

  Az ajtó újra nyitódott, nem néztem felé, mert gondoltam hogy egy szál boxer van rajta és én nem bírtam volna ki a látványt, úgy hogy nem teszek megjegyzést. Éreztem ahogyan az ágy megsüpped mellettem, majd ahogy átdobja karját rajtam. Melegség járta át tettére egész testem, megfogtam a mellkasomnál pihenő tenyerét és összekulcsoltam ujjaink..

- Szeretlek Harry, csak várj még egy picit..- motyogta édes hangján, egyik ujjammal megsimítottam tenyere belső részét..

- Várok, szerelmem...- beszéltem, szemeim már majd nem leragadtam mégis éreztem hogy karja kicsit megremegett a "szerelmem" jelzőre.. 

- Jó éjszakát, kicsim.- közelebb bújt és nyomott egy puszit arcomra majd mindkettőnket elnyomott az álom.

19.Rész

             Sziasztok! Lehet túl hamar hoztam most ezt a részt, de ihlet rohamot kaptam (i'm sorry) mégis szomorkás vagyok egy pindurit mert alig jött visszajelzés. Csupán két komment (nehogy félreértsetek, jól estek a kommentek csak többre számítottam) és egy "tetszett" meg három "tökéletes"..Nem a kommentekkel hanem inkább a "pipákkal" van nekem bajom..Ennél sokkal több szokott lenni. Én szeretném továbbra is aktívnak tartani ezt a blogot, mert imádok írni főleg Larryről, csak kicsit bánt hogy nem olvassa annyi számos ember amennyire én gondolok..na, oké! Ez mindegy is! Remélem ezzel a résszel bebizonyítom nektek hogy igenis jó író vagyok..A koromhoz képest tutira (ez picit beképzelten hangzott xd) egyébként tizenkét éves vagyok..(Remélem nem a korom miatt fogok olvasókat veszíteni) Könyörgöm nektek, a véleményetek fejtsétek ki nekem kommentbe mert ez  nagyon fontos nekem. Azaz álmom hogy újságíró riporter legyek és ahhoz nagyon jól kell írnom! Na nem untatlak titeket tovább, viszont még mielőtt jó olvasást kívánnék, még elszeretném mondani: IMÁDLAK TITEKET! Köszönöm hogy vagytok nekem és biztatok! És most: Jó olvasást! =)                         

                                             Louis Tomlinson 

  Kicsit megnyugodtam mikor anya kiment a szobából és tovább ülhettem Harry ölébe. Nagyon jól estek ölelő karjai, viszont az arcom egyre jobban fájt. Anya reagálásán meg se lepődtem, ő mindig azt hiszi hogy ő nevel a legjobban és hogy makulátlan, de ez nem így van. Mellettem kellene állnia, mint egy igazi szülő, ehelyett meg lepofoz..? Megértem hogy Harry azt szeretné ha nála laknék, hisz anya hogy tudja az igazat akár minden nap lepofozna én meg nem vagyok annyira alpári hogy a saját anyámat megüssem, mert ő nevelt fel, neki köszönhetem az életem, ő tanított járni, beszélni...attól hogy ő megundorodott tőlem, én még szeretem őt.

- Pakolj, kicsim..- simított végig hátamon Harry. Vállába fúrt fejem felemeltem és felálltam róla majd a szekrényhez sétáltam. Elkezdtem kifelé pakolni a cuccaim, mikor megtorpantam.

- Kivennéd az ágy alól a bőröndöm?- néztem az ágyon ülő göndör fiúra ki szintén rám nézett majd egy bólintás kíséretével megtette amit kértem. Négy kézláb az ágy alá mászott, fenekén gyönyörűen megfeszült a fekete nadrág, amint észbe kaptam elnéztem az említett testrészéről mert nem akartam hogy tudja mennyire kívánom őt. Egy gyors mozdulattal kicsúsztatta a bőröndöt majd felegyenesedett még én megfogtam a kék színű bőröndöt és az ágyra helyeztem. Belepakoltam az eddig kivett ruháim, egész végig éreztem magamon Harry tekintetét. Gyorsan bedobáltam mindent a kék táskába majd a fürdőszobába siettem tusfürdőimért. Miután már minden a bőröndben volt, becipzároztam az említettet mire Harry felállt, mellém állt és megfogta a bőröndöt..

- Gyere..-motyogta halkan majd elindult előttem, le a földszintre. Háta mögött sétálva végig domború testrészét figyeltem, nem tudom miért de mindig ott ragadok le. 

   Mikor leértünk, ijedten néztem körbe, reméltem hogy senki sincs a közelben ki megállíthatna vagy még kiabálhatna velem. Harry egy pillanatra hátra pillantott rám ami boldogsággal töltött el. Örültem hogy újra vele vagyok..

- Költözök, fiam?- a hangra még a hideg is kirázott. Fejemet a fotelban ülő apa felé fordítottam kinek arcáról semmit sem tudtam leolvasni. Gyorsan Harryre néztem, kinek szeme apán időzött, de amikor rá néztem azonnal felém fordult.

- Igen..- válaszoltam majd megindultam az ajtó felé, Harry pedig szorosan jött utánam.

- Fiam!- szólt utánam nyugodt hangon apa mire kíváncsian pillantottam rá.- anyud majd lehiggad.- küldött felém egy biztató mosolyt mit egy biccentéssel fogadtam majd kiléptünk az ajtón. Az autóhoz siettünk hol Harry ajtót nyitott nekem majd beült hozzám.

Harrynél:

  Az egész út csöndben telt, Harry az utat figyelte én pedig csak bámultam kifelé a szélvédőn. Amikor megérkeztünk Harry szokásához híven kinyitotta a kocsi ajtót majd bőrönddel a kezében elindult mellettem a bejárati ajtóhoz. Letette maga elé a bőröndöt majd kivette a zsebéből a kulcsot majd próbált beletalálni a lyukba. A sötét miatt nagyon nehezen ment neki még a tizedik próbálkozásra sem sikerült.

- Béna..- motyogtam neki, mire sikeresen beletalált a kulcslyukba. Beléptünk a házba Harry bezárta maga után az ajtót majd felkapcsolta a villanyt. A kék bőröndöt a kanapé mellé helyezte majd szembefordult velem egy kérdő tekintettel arcán.- igen..nincs valami jó lyuk érzéked..- rázogattam fejem, mondatomba még én magam is belevörösödtem, de Harry arcán csak egy kaján mosoly jelent meg. Nem érdekelt továbbá anyám, Harryvel akartam lenni úgy, hogy neki ne legyen beleszólása mert már elég idős vagyok.

- Mhh...- kezeit derekamra simította majd jobb kezét lecsúsztatta fenekemre.- Nekem pedig jó lyukérzékem van, csak nem a kulcslyukba akarok már beletalálni..- súgta, miközben nyakamat puszilgatta. Két kezemmel átöleltem izmos hátát és az egyiket végig húztam rajta, mire ő erősen fenekembe markolt, erre a tettére egy apró sóhaj szökött ki a számon.

- Harry...tudod még nem lehet..- utasítottam el őt, de erőm már nem volt elnyomni magamtól mert akármennyire is tagadom, vágyom a testi vonzalomra.

- Istenem Lou!- engedett el, mire megcsapta a hideg a testemet. Kétlépésnyit elsétált tőlem míg nekem csak becézése járt fejemben. Annyira jól esett hogy Lounak szólított, de bántott hogy feszültté tettem.- Miért csinálod ezt? Nem érted hogy vágyom rád..? - nézett szemeimbe, hangja nyugodt volt. Csak akkor jöttem rá, hogy szinte a semmit tevésemmel vágyat keltettem benne, mikor dudorodó nadrágjára tévedt tekintetem.

- Jó mind egy..ha nem akarod, akkor nem..- rántotta meg vállát majd hátat fordított nekem. Szívem teljesen összeugrott attól a tudattól hogy miattam boldogtalan és merevedéssel kell lefeküdnie aludni. Megérdemli hogy adjak neki egy jó éjszakát hisz megengedte hogy nála lakjak, másrészt meg szeretem őt és erre csak a nélküle eltöltött három napban jöttem  rá..

- Harry! Én, leakarok veled feküdni!- adtam hangot a nem teljesen komolyan gondolt szavaknak, de csak azért hogy újra szembetudhassam őt magammal és ne hagyjon magamra. Visszafordult felém, nemleges megrázta fejét, gyönyörű szemei csak rajtam legeltek, kíváncsi voltam mi járhatott a fejében még engem nézett.

- Tudok rád várni, Louis..- ráncolta össze homlokát, nagy lépteivel átvágta a köztünk lévő távolságot, vártam hogy magához öleljen vagy szokásos tetteit végrehajtsa , azonban ezek nem történtek meg. Csak állt előttem, mint valami tálcán kínált ínyencség, nem mozdult semerre csupán arcomat figyelte gyönyörű smaragd íriszeivel, nem tudtam eldönteni mit is jelent ez, olyan volt, mint aki megharagudott. Pár perce még mindennél jobban akart.- Nem kell azt hazudnod, hogy szeretnéd! Csak kérlek, akkor szólj ha már tényleg készen állsz rá.- egy lelkesítő mosolyt küldött felém, mi által megjelentek a gödröcskék szája szélén. Felém hajolt és nyomott egy rövid csókot arcomra azt követően derekam köré fonta karját hogy közelebb tudhasson magához, szemeimbe bámulva végig nyal alsó ajkán, láttam rajta hogy nagyon visszafogja magát. Jól eső az érzés, hogy nem erősködik azon hogy teljesen magáévá tegyen, helyette megvárja még én is azt akarom. Az ilyen tettei teljesen eltérnek attól a ténytől, hogy ő egy bérgyilkos..még a gondolatra is kiráz a hideg, még mindig nehéz felfogni hogy Harrynek van egy másik oldala is.

- Holnapra van egy kis meglepetésem..- súgta, arcán még mindig ott ült a vigyor. Érdekes fordulat történt, nem rég még magamra akart hagynia nappalija közepén, most meg bejelentette hogy van egy meglepetése nekem. Mintha hangomat elveszítettem volna, nem tudtam megszólalni csak bólintottam neki egyet mire ölelő karjait elveszítettem. Értetlenül néztem alakja után, ahogy elsétál mellettem majd már csak mögöttem hallom lépteit ahogy egyre messzebb jár. Nem mertem megkérdezni hova megy, így is szégyelltem magam a nem rég elhangoztatott mondatom miatt. Fáj, hogy nem tudom Harrynek megadni azt, amit szeretne, pedig ha tudná mennyire vágyom érintéseire és az összes mozdulatára, nem hagyná hogy nemet mondjak neki. Nem lehet tagadni, zavar még mindig a munkája és a Styles vezeték neve, de tudom hogy bele kell nyugodnom mert mind ezek ellenére szeretem őt, úgy ahogy van. Akkor is ha van hogy hangulatingadozása van, hogy néha édes, mint a méz, vagy ha durva é akkor is szeretem őt...gondolataimat elterelve, hátra néztem reméltem hogy még egy légtérben van velem, sajnos csalódnom kellett. A fürdőszobából a víz csobogását hallottam, így elővettem zsebemből a telefont hogy felhívjam Josh-t mert állítólag elutazott a barátnőjével, Abbyvel ki egy jó barátom..Tehát, az a lényeg hogy nem tudom mikor jön haza így addig az üzlet is zárva van nekem ezt pedig levonja a fizetésemből így a pénz is elég szűkös lesz. A telefon kicsöngött, de senki sem vette fel. Gondolom hancúroznak, Josh-t ismerve csakis bizarr dolgok történhetnek ott. Visszadugtam zsebembe az okos mobilom és hallgattam a víz csobogását.

- Louis! Nem akarsz megfürödni velem?- kiabált ki nyugodt hangon Harry, kicsit összerezzentem hangja hallatára, kellett egy kis idő még felfogtam mit mond. Ha bemegyek hozzá, teljesen csupaszon fogom őt látni és ha rajta múlik előbb utóbb én is meztelen leszek. Mind ezek ellenére megindultam a fürdőszoba felé, talán csak azért mert úgy sem fog hozzám érni addig még én nem akarom így most sem fog. Benyitottam, elsőnek csak a meleg pára csapott meg, majd mikor oldalra néztem azt hittem az elém táruló látvány miatt összeesek. Harry valóban csupaszon állt a zuhanyzóban, mikor meglátott elmosolyodott majd intett hogy menjek be hozzá. Egy "nem"-et motyogva megráztam a fejem mire rám csapta a langyos vizet.

- Akkor is vizes leszel!- kuncogott és tovább csapdosott. Próbáltam olyan helyre menekülni a fürdőszobába ahol nem ér hozzám a víz, de Harry kitartó volt.- Gyere már Louis, kérlek..Ígérem nem teszek semmi rosszat!