4. Rész

          Sziasztok! 
Nagyon örültem a vissza jelzéseknek, mindig boldogsággal töltenek el,
amikor látom hogy hányan pipáltak és azt, hogy volt aki kommentelt is!
Hosszabb résszel jelentkeztem de nem tudtam nem izgalmas résznél abba hagyni, 
mert ez így jó! Kell hogy egy picikét gondolkozzatok hogy vajon mi lesz a következő részben.
Remélem tetszeni fog!               

                                           Louis Tomlinson

Elindultam a munkahelyemre, pedig már semmi kedvem nem volt menni. Bennem volt az, hogy Harry ott fog ülni az egyik asztalnál és várni fog rám. Nem tudom mi fogta meg bennem, vagy hogy miért nem hagy már engem békén. Tegnap láttam először és már rám van kattanva, mint egy őrült. Nem tudom hogy ezzel mit is akar elérni, mert én biztos hogy nem fogom hagyni tovább amit csinál. Volt elég időm letisztázni magamban azt az estét a parkban, és nem érdekel tovább hogy gerjedtem rá vagy hogy valóban a fiúkat szeretem. Ez mind az én dolgom és nem tudok ellene mit tenni, de ha tehetnék akkor tennék!

  Beléptem a gyorsétterembe, ami most dugig volt vendéggel. Körül néztem, de Harry-t sehol sem láttam így megnyugodva mentem be az öltözőbe. Levettem a vállfáról kék kötényemet és magamra kötöttem. Kicsit furán nézett ki a zöld pólómmal a kék kötény, de nem baj mert csak ilyen van.

- Louis! Húzd ki azt a kis formás seggedet és szolgáld ki a vendégeket!- hallottam meg Josh hangját. Kicsit megugrottam, mivel elég hirtelen szólalt meg. Megfordultam hogy szembe lehessek vele és egy bólintással kimentem. Beálltam a pult mögé, a vendégeket vizslattam próbáltam mindnek megfigyelni az arcát..vagy inkább csak a fiúknak, mert azt néztem hogy Harry közöttük van e, de nem láttam. Ezek szerint értette amit mondtam...Mégis szomorú voltam, mert nem tudom letagadni, hogy akárhogy is azt mondtam neki hogy nem vágyom a társaságára..rájöttem hogy vágyom rá, és jól esne ha őt is a vendégek között látnám.

- Rendelhetek?- tette fel a kérdést egy női hang. Fejemet a hang irányába fordítottam így láttam a harmincas éveiben járó hölgy arcát. Barna szeme és szintén barna rövid egyenes haja volt. Kicsit hasonlított szeme és arcvonása Harryé-hez, de lehet hogy csak beképzelem már és semmi sem hasonlít rajta Harryhez.

- Természetesen! Mit szeretne? - néztem rá kedvesen, miközben kezembe vettem egy tollat és egy papírt.

- Egy hamburgert..- bólintottam és bevittem a rendelést Joshnak a konyhába majd újra vissza mentem a pulthoz és ezt még az nap megcsináltam vagy ötvenszer.

  Unatkozva könyököltem a pult mögött, és azon gondolkodtam hogy lehet soha többet nem fogom már Harryt látni, nem fogom illatát érezni és mély hangját hallani. A gondolatra egy könnycsepp csordult ki a szememből, ami nem túl férfias dolog, így azonnal letöröltem. Miért potyognak érte a könnyeim, ha igazából még nem is ismerem?

- Louis, haza mehetsz!- drága Josh hangját hallottam, azonnal a hangirányába néztem. Egy seprűvel állt a kezében és engem nézett. Hamar a karórámra pillantottam és már délután négyet mutatott, ami azt jelenti hogy egy negyedórája lejárt a munkaidőm.- Ja, és holnap nem kell begyere, mert orvosnál leszek és nem lesz nyitva az étterem.

- Oké..- bementem az öltözőbe levettem a kötényt és helyére tettem, majd intettem Joshnak és elindultam haza. 

  A kinti idő még mindig csodálatos volt, orgonák illata csapta meg mindenhol az orromat. Egy csendes kis utcán mentem végig, ahol nincsenek autók vagy sok járókelők. Messziről láttam közeledni egy ismerős alakot. Valakit akit ahogy megláttam, már mosoly kúszott a számra. Göndör barna haját fújkálta a szél,  a nap fénye pedig arcára sütött, gyönyörű volt. Fura ezt mondani egy fiúra, de így éreztem. A szívem egyre hevesebben kezdett verni, amikor megállt előttem. Aranyosan mosolygott rám, bár nem értem miért hisz a telefonban elég csúnyán tettem vele. 

- Szia!- kicsit félénknek tűnt hangja és úgy tűnt hogy kicsit izgult valamitől.- Figyelj..én, nem akarok neked rosszat, csupán megszeretnélek ismerni, ez bűn?- az utolsó szónál a földre nézett viszont azelőtt csakis a szememet figyelte, úgy mint én az övét. Tudtam, hogy ha most azt mondom neki hogy hagyjon akkor tényleg úgy fog tenni és elfelejt, de én nem akarom mert..én is megakarom őt ismerni.

- Oké..- bólintottam rá egy félmosollyal arcomon. Nem volt merszem megkérdezni hogy hová szeretne vinni, vagy hogy pontosan mikor szeretné...a randit. Mert ha úgy nézzük randi közben szokták egymást megismerni az emberek . 

- Gyere!- intett hogy menjek utána, én pedig engedelmesen mentem. Izmos hátát figyeltem, ahogy kirajzolódik fehér pólóján keresztül, majd akaratom kívül lejjebb csúszott szemem. Fenekén megfeszült a fekete farmernadrág, mosolyogva néztem őt.- ülj be! - kinyitotta nekem az autó ajtaját. Meglepett tette és az is hogy egy méregdrága autója van. Kedven autómárkám, audi R8 -as autójába bepattantam magamra kötöttem a biztonsági övet, majd végig néztem ahogy Harry is megkerülte az autót és beült mellém. Beindította a motort és elindultunk. Lehet, meg kellett volna kérdeznem hogy hová megyünk, de nem mertem. Tudni illik hogy elég félénk srác vagyok, főleg akkor ha ismerkedésről van szó. Nehezen bontakozok ki ismeretlenek előtt. - Louis Tomlinson, ugye?- nézett rám egy pillanatra aztán újra az utat kezdte szemlélni. Mély, rekedtes hangja utána is csengett fülemben. Volt néhány kérdésem felé, de nem mertem egyiket sem feltenni neki, mert féltem a választól.  Nem tudtam hogy mégis hogy is fog reagálni kérdéseimre.

- Igen..- halványan elmosolyodott, nem tudom miért hisz csak egyetlen egy szóval jeleztem neki hogy az a nevem. De minden esetre bátorságot adott nekem mosolyával.- Honnan tudod a nevem és a telefon számomat?- nehezen, de megkérdeztem. Harry halkan felkuncogott majd felém fordult. Mosoly ült arcán tisztán látszottak gödröcskéi. 

- Kapcsolatok..- mosolyogta egy szavas mondatát. - De ha már itt tartunk..akkor te miért fogadtad el a mostani ajánlatomat ha nem vagy meleg?- magabiztosan megkérdezte ami ezek szerint az ő lelkét nyomja. Valahol sejtettem hogy ez a kérdés elfog hangzani, de nem akartam rá válaszolni. Ha én tudtam is rá a választ, nem akartam kimondani hogy ő vezetett rá arra hogy a fiúkhoz vonzódom.

- Hát..-kezdtem bele, de elcsuklott a hangom. Azonnal rám nézett, gondolom érezte hogy valami nincs rendben. Szólásra nyitotta száját, de én nem adtam neki át a szót.- a szüleim mindig rossz szemmel nézték az ilyet..teljesen abban a hittben éltem idáig hogy..normális vagyok.- minden szót nehéz volt kiejtenem a számon. Legalább ezen is túl vagyok. 

- Louis, attól hogy a saját nemedhez vonzódsz, te még normális!- nyugtatott, mert látta hogy ez egy olyan dolog amiről nem szívesen beszélek. - Hány éves vagy?- nézett rám még mindig mosolyogva. Nagyon úgy tűnt hogy boldog. 

- Huszonegy..- nevettem magamon, mert soha sem érzem úgy hogy valóban ennyi vagyok.- te?

- húsz.- mosolygott büszkén. Kicsit meglepett hogy fiatalabb nálam.- Megérkeztünk.- a motort leállította és kivette a gyújtásból a kulcsot. Kinéztem az ablakom és valami olyasmit láttam ami nagyon jó érzést hozott nekem. Ennél jobb helyet nem is nagyon tudtam volna elképzelni! Kiakartam nyitni az autó ajtaját, de nem tudtam ekkor intett Harry hogy le van zárva így megvártam még kiszállt és megkerülte az autót. Kinyitotta az ajtót majd megfogta egyik kezem és nem engedte el. Szabad kezemmel bezártam a kocsi ajtaját. Harry gyengéden a kocsi oldalához nyomott és megtámasztotta kezét fejem fölött a másikkal pedig még mindig kezemet fogta. Lassan összekulcsolta ujjainkat majd homlokunkat egybe érintette.

- Megcsókolhatlak?- kérdezte halkan, mély hangjától még a hideg is kirázott, de mégis jól esett hogy nem tette meg hanem törődően megkérdezte hogy akarom e!?